Ellentétben a korábbi sajtóhírekkel, kijelentő mód helyett feltételes módban fogalmazott az Európai Uniótól (EU) származó segélyekkel kapcsolatos múltbeli visszaélésekről a Figyelőnek Boros Imre, a Független Kisgazdapárt tárca nélküli miniszterjelöltje. A leendő fő Phare-felelős szerint az elosztás eddigi módja bizonyos pontokon összehangolatlan és logikátlan volt, és a visszásságok mögött nem kizárt, hogy korrupció is meghúzódhat. A programokért eddig legmagasabb szinten felelős Miniszterelnöki Hivatal (MEH) nemzeti koordinátora ezzel szemben arra hívta fel a figyelmet, hogy a Phare-segélyek elosztása a brüsszeli bizottság által ellenőrzött zárt rendszerben történik, ami aligha ad módot visszaélésekre. Náthon István helyettes államtitkári rangban 1997. december elseje óta felügyeli a Phare-programok hazai felhasználását. Azóta – mint elmondta – korrupcióra utaló jeleket nem tapasztalt. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tavaly novemberben keltezett, egyébként felettébb kritikus jelentése a segélyek 1990 és 1996 közötti felhasználásáról is fontosnak tartotta megjegyezni: a program végrehajtása során nem történtek pénzügyi visszaélések (Figyelő, 1997/49. szám). Tudomásunk szerint eddig Brüsszelből sem érkezett a korrupció lehetőségét felvillantó észrevétel.
Mindemellett a brüsszeli és a budapesti ellenőrző szervek egya-ránt szép számú kritikai megjegyzéssel illették az eddigi elosztási gyakorlatot. Ezek sorában kiemelendő a tavaly nyári bizottsági értékelés és az ennek folyományaként az 1997. júliusi EU-csúcsra kidolgozott Új Orientáció című irányelv-gyűjtemény, valamint a már említett esztendő végi ÁSZ-jelentés. (Az Új Orientáció szerint – amely az idei keretösszeg elosztásában már érezteti hatását – koncentráltabban kell felhasználni a forrásokat. A koncepció 30 százalékban az intézményfejlesztést, 70 százalékban pedig a beruházások támogatását tűzi ki célul.) A bíráló észrevételek nagy része a programok hosszú átfutására és a sokszor nem megfelelő adminisztrációs és információs háttérre vonatkozott. A hazai számvevők kritikaként fogalmazták meg, hogy a külföldi szakértők domináns szerepet játszottak a programok előkészítésében, tehát a segélyek egy része vissza-áramlott a donorhoz.
A tárca nélküli miniszteri poszt kisgazda várományosa lapunknak nyilatkozva a Phare-szakértők által is referenciapontként kezelt ÁSZ-jelentés főbb részeit emelte ki, mint olyan területeket, amelyeken feltétlenül változtatni akarna. A fent felsoroltakon kívül Boros Imre úgy fogalmazott, hogy a Phare-program jelenleg „gazdátlan és rendszeren kívüli”, ő tehát azon lesz, hogy azt jobban integrálja a kormányzati munkába és a gazdaságba. Kifejtette azt is: ki kell vizsgálni, hogy az idei keretösszeg miért csak 87 millió ecu-re rúg, szemben a tavalyi 104 millióval (lásd a grafikont). Náthon István ezzel kapcsolatban annak a véleményének adott hangot, hogy jövőre az összeg 110 millió ecu felett lehet, így a két év átlagában kijön az eddig leggyakrabban előforduló – ám semmiképpen nem kőbe vésett – 100 milliós nagyságrend. A helyettes államtitkár ugyanakkor elismerte: a támogatás összege hazánk „szemfülességén” is múlik, valamint azon, hogy a programok társfinanszírozásába mennyire sikerül bekapcsolni a nemzetközi pénzügyi szervezeteket. Más források arra hívták fel a figyelmet, hogy az idén több ország segélyezési keretét is megkurtították: Csehország például csak 40 millió ecu-t kapott. Ez azonban csak átmeneti forrásmegvonás – vélik szakértők -, amit az unió fokozottabb jugoszláv szerepvállalásával hoznak összefüggésbe.
Hogy egyáltalán legyen szétosztható 1998-as keretösszeg, annak feltételéül Brüsszelben azt szabták, hogy néhány hónapon belül jöjjön létre az úgynevezett Központi Pénzügyi és Szerződéskötési Egység (angol rövidítéssel: CFCU), amely a programok pénzkezelését végzi majd. Arról egyelőre nincs döntés, hogy ez a szervezet mely intézmény fennhatósága alá kerüljön, a közeljövőben azonban dűlőre kell jutni erről a kérdésről a hivatalba lépő magyar kormány és a bizottság illetékeseinek. A sajtóban felröppent hírre, miszerint a CFCU a jövőben az ÁSZ-hoz tartozna, Boros Imre és Náthon István hasonlóan reagált. A leendő miniszter szerint nem szerencsés, ha a pénzkezelési és az ellenőrzési feladatok egy kézben összpontosulnak. Ezzel egybecsengően Náthon arra hívta fel a figyelmet, hogy az Országgyűlésnek felelős számvevőszék helyett a CFCU-nak a kormányon belül a helye.
A centralizáció irányába hat az a már megkezdett folyamat, mely szerint az intézményépítés teendőit csak a MEH-ből irányítanák. Boros Imre maximum 20 fős Phare-csapatot kíván felállítani, amely a MEH költségvetési fejezete alá tartozna. Kitérő választ adott viszont arra, hogy az új egység, amelyet megfogalmazása szerint a „nulláról” kezd majd el építeni, a MEH épületében működik-e majd.
