Egyre nagyobb szerepet kaphat a technológiai háttér fejlettsége a kibocsátók megnyerésében. Nem csoda, hogy Pacsi Zoltán, a BÉT ügyvezető igazgatója is az elektronikus távkereskedési rendszer (MMTS) bevezetése révén növekvő versenyképességet hangsúlyozta az I. Agria Tőzsdekonferencián.
A szabványosított opciók bevezetését is egyre többen szorgalmazzák – emelte ki Virgula Györgyi, a BÉT Piacfejlesztési Főosztályának vezetője. A tőzsde megvizsgálja annak lehetőségét is, hogy ha az MMTS rendszer a tervekhez képest csak később tenné lehetővé az opciós piac beindítását, azt még a nyílt kikiáltásos rendszerben bevezetnék – igaz, a BUX-indexre és a leglikvidebb részvényekre korlátozva. A BÉT devizaszekciójában (és a Budapesti Árutőzsdén is) majdan bevezetendő euró mellett további származékos termékként a határidős államkötvények megjelenésére is számítani lehet.
Többek között a befektetési szolgáltatók körében található visszásságokról számolt be Molnár István, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet főcsoportfőnöke. A legveszélyesebbnek a 100-300 millió forintos alaptőkéjű társaságok tűnnek, lévén, hogy ilyen anyagi háttérrel egyesek már nagyobb volumenű, veszélyesebb tranzakciókba is belevágnak. Molnár István amúgy három, igen sajátságos ügyfélkörre hívta fel a figyelmet. Az első a brókercég vezetőivel személyes barátságban lévőket takarja, akiknek – a többi ügyfélhez viszonyítva – többet néznek el. A második körbe a „biztosra menők” sorolhatók, akik egyszerre két brókercégnél nyitnak határidős pozíciót, ám csak a nyerőnél jelentkeznek. (Ehhez hozzájárult, hogy a brókercégek sem éltek minden eszközzel e gyakorlat megakadályozására.) A harmadik csoportot pedig a feketepénzekkel játszó befektetők alkotják; így fordulhat elő, hogy az illegalitásba vonult brókerházi tulajdonosokat a szintén illegalitásba húzódott befektetői kör keresi.
