Kedden ugyan némi visszaesés követte a múlt heti 340 pontos és a hét első napján elért 160 pont körüli erősödést, de a BUX értéke stabilan 6 ezer pont fölé került. Ez azt jelenti, hogy az index „csak” 15 százalékkal marad el az augusztus 20-a előtti szinttől. A hét elején így már nem az volt a legtöbb befektető kérdése, hogy meddig emelkednek az árak, hanem az: maradhat-e tartósan 6 ezer pont felett a mutató. A csekélyke optimizmust jól mutatja a határidős piac is; a közeli kifutású decembernél csak néhány százalékos a BUX kamattartalma, és a legnagyobb forgalmú lejáratnál, az 1999 decemberinél is 15 százalék körüli, azaz jóval az állampapírhozamok alatt marad.
Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy rövid távon a kifejezetten kedvező nemzetközi tőzsdei hangulat ellenére (a Dow Jones hétfőn történelmi rekordot döntött, s masszív erősödés jellemezte az utóbbi napokban a meghatározó európai piacokat is) nem lehet nagyobb ugrásra számítani.
Ha csak a BUX-ban legnagyobb súllyal szereplő 4 cég várható eredményváltozásait vesszük szemügyre, a kép meglehetősen vegyes. A Richternél drasztikusan lefelé módosították az előrejelzéseket az elemzők, de az OTP esetében is a megváltozott piaci helyzetnek tudható be, hogy a júliustól szeptemberig tartó időszak nyeresége gyakorlatilag megegyezett az egy évvel korábbiéval. A Matáv és a Mol esetében fundamentálisan semmi kedvezőtlen fejlemény nem látszik, az olajóriás harmadik negyedéves eredménye még meg is haladta 800 millió forinttal az elemzői konszenzust. Ez viszonylag csekély értéknek tűnik, de a július-szeptemberi időszak 10 milliárd körüli nyereségére vetítve már 8 százalékot jelent, ami azért már szignifikáns változás.
A Molnál – elsősorban a nyomott olajárak miatt – kiugróan eredményes negyedik negyedév várható, és a jövő évi kilátások is kifejezetten biztatóak. A részvény árfolyama ennek ellenére jó 15 százalékkal marad el az augusztus közepitől. Ez még a politikai kockázatot (a menedzsment esetleges leváltását) beszámítva is indokolatlanul alacsony árnak tűnik. A Matáv kurzusa például alig marad el az említett periódusétól.
A legtöbb vezető részvénynél azonban nagy tartalék nem látszik az árfolyamokban. A 15 százalékos áresést – alig több mint negyedév alatt – bőven indokolja, hogy az A kategóriás cégek összesített, csak a harmadik negyedévben elért nyeresége nominálisan szinte megegyezik az egy évvel korábbi hasonló időszakéval. A hazai tőzsdei társaságok Matáv nélkül számolt átlagos P/E-mutatója (árfolyam/egy részvényre jutó eredmény) lassan újra közelíti a 10-es értéket, ami más feltörekvő piacokhoz képest korántsem alacsony. Az utolsó nyári hónap közepén az akkor valószínűsített 1998-as eredményekből számolva ennél alig volt magasabb – éppen csak 10 feletti – a Matáv nélkül számolt átlagos P/E.
A középmezőnyből kivételnek tűnik a Rába, amelynél a harmadik negyedéves számok pozitív meglepetést keltettek. Az adózott eredmény a kedvezőtlen körülmények (Ikarus-ügy, sztrájk a General Motorsnál) ellenére megközelítette a 3 milliárd forintot, mely érték az elemzői várakozások felső régiójában szerepelt. Az év végi 4 milliárdos adózott nyereség terve egyelőre tarthatónak tűnik, és a 6-os P/E-érték kiugróan alacsony mind az átlaghoz, mind a többi gépipari papírhoz képest. A részvény 1700 forint körüli árfolyamon forgott a hét elején – ez több mint egyharmaddal gyengébb az augusztus eleinél, s alig haladja meg a kibocsátási árat. A jövőre már csak 50 százalékos társasági adókedvezmény némileg ront az összképen, de ennél jóval fontosabb tényezőnek tartják elemzők a minimális közkézhányadot, valamint azt, hogy a nagyobb tulajdonosok között vannak olyanok, akik akár pár hónapon belül piacra dobhatják papírjaikat. Ha az eladási várakozások beigazolódnak, az nemcsak azt jelenti, hogy rövid távon nem kell kínálati nyomásra számítani, hanem azt is, hogy a likviditás növelésén keresztül a részvények felkelthetik egyes pénzügyi befektetők figyelmét.
A tőzsdén kívüli piacon az elmúlt napokban is folytatódott az árampapírok felfutása. Az Elmű kurzusa áttörte a 150 százalékos árfolyamot, s erősen közelítette ezt az értéket az Édász is. A Titász 90 százalék körül forgott, s ezt valamivel meghaladó árfolyamon keresték az Émászt is. A hónapokon belül a tőzsdére kerülő áramszolgáltató cégek piaca továbbra is erősen keresleti, és még a mostani árakon is úgy tűnik: ezek a papírok alulértékeltek a tőzsdei átlaghoz képest.
