Kedvező a 29 ipari államot összefogó OECD diagnózisa a tagországok közeljövőjére vonatkozóan. E körben – az ázsiai válsággal együtt is – átlagosan 2,5 százalék körüli növekedést jósolnak az idei és a jövő esztendőre a szervezet által megbízott szakértők. Az infláció szinte mindenütt alacsony marad, viszont a munkanélküliség csak csekély mértékben csökken.
Nyugat-Európában javult a gazdasági helyzet, felerősödött a belső kereslet, a létrehozandó euró-zóna pedig tovább segíti a növekedést. Az Európai Unió (EU) 1997-ben elért, átlagosan 2,6 százalékos GDP-bővülése tovább javul. A meghatározó német és francia gazdaság dinamizmusa erősödött, ám az eddig kiemelkedő teljesítményt nyújtó Nagy-Britanniánál mérséklődésére kell számítani.
Japánban a délkelet-ázsiai válság csak súlyosbította a már korábban lelassult gazdaság okozta problémákat, s felszínre hozta a pénzügyi rendszer gyengeségeit. Megfelelő szerkezeti reformok hiányában a japán GDP idén 0,3 százalékkal csökkenhet, s jövőre is legfeljebb 1,3 százalékos emelkedés várható.
Az Egyesült Államokban, ahol a gazdaság már egy ideje az elvárhatónál gyorsabb bővülést mutat, az ázsiai válság segítette a túlfűtöttség elleni makrogazdasági intézkedéseket. Az erős dollár ugyanakkor fékezte a kamatláb emelésének igényét. A következő két évben viszont az amerikai külgazdasági pozíciók némi gyengülése várható, s 1999-ben a folyó fizetési mérleg hiánya elérheti a GDP 3 százalékát.
Az elemzők az orosz kilátásokkal kapcsolatban már borúlátóbbak; az OECD tavaly decemberhez képest 1 százalékponttal lefelé módosította az ország gazdasági növekedésére vonatkozó korábbi előrejelzéseit. Eszerint a bővülés idén várhatóan 2 százalék, jövőre pedig ennek duplája lehet.
A jelentés bővebben foglalkozik a közép- és kelet-európai régió, s benne Magyarország esélyeivel is. A szakértők úgy vélik, hogy a fő növekedési forrás jövőre a fogyasztás és a belső beruházások bővülése lehet. A magyar termelés felfutása 1998-99-ben kínálati piac kialakulásával járhat, s „kényelmetlen szintet” érhet el a folyó fizetési mérleg hiánya. Lengyelország erőteljes növekedése töretlen lesz, bár a pénzpolitika szigorodása miatt kissé lelassul. A költségvetés hiányának évente legkevesebb a GDP 1 százalékával kellene javulnia az elkövetkező néhány évben, hogy a hazai kereslet gyarapodása összhangba kerüljön a termelésével. Csehországban viszont gyorsabb reformokra lesz szükség, ha erősíteni kívánják a gazdaság teljesítményét.
A régióból azon négy országnál, amelyek nem tartoznak a szervezethez, idén és jövőre tartós vagy erős növekedés várható, az infláció pedig csökken. A bolgár gazdaság javulása minden képzeletet felülmúlt, de a kormánynak így is nagyobb erőfeszítéseket kell tennie a szerkezeti reformok terén. Románia esetében az OECD idén nem vár növekedést, de visszaesést sem a tavalyi 6,5 százalékos gyengülést követően. Az elemzők kiemelik a végrehajtott árliberalizálást, illetve a mezőgazdaság terén elért eredményeket, és azt, hogy javult a külföldi befektetések jogi környezete.
Szlovákiában a legnagyobb aggodalmat továbbra is a folyó fizetési mérleg hiánya váltja ki. A nemzetközi szervezet szerint a deficit a tavalyi 1,4 milliárd dollárról a jövő év végéig 1,3 milliárd dollárra mérséklődik. Az OECD elismerően szólt a szlovák jegybank szilárd pénzpolitikájáról.
Szlovéniában a tavalyi 3,2 százalékos növekedési ütemet a következő két évben sikerül tovább javítani, miközben az infláció a tavalyi 9,4 százalékról 8, majd 7 százalékra mérséklődik.
