Gazdaság

A mi tőzsdénk

Nem kerek évforduló a 22. év, a hazai tőzsdetörténelem azonban hagyományosan megemlékezik a Budapesti Értéktőzsde újbóli megalakulásának napjáról: június 21-én valami mindig történik a piac környékén. Az idén a nyílt kikiáltásos kereskedés emlékét elevenítik fel a Vissza a Parkettre! rendezvény keretében.

A magyar tőzsde 148 éve, 1864. január 18-án nyitotta meg először kapuit, 1948. május 25-én bezárták, amelyet követően csak 1990. június 21-én indulhatott el újra a kereskedés egyetlen hivatalosan bevezetett részvénnyel, az IBUSZ-szal és 41 tőzsdetaggal. Azóta sok minden megváltozott.

Helyszínek, rendszerek, termékek

A Budapesti Értéktőzsde újranyitásakor egy 80 négyzetméteres, ablaktalan szobában kezdte meg működését egy Váci utcai irodaház első emeletén. A hajdani Szabadság téri Tőzsdepalotát nem kapta vissza az intézmény, de 1992-ben beköltözhetett az Első Hazai Takarékpénztár valamikori épületébe a Deák Ferenc utcába, ahol 2007-ig működött, majd az Andrássy útra tette át székhelyét, ahol az intézmény ma is működik.

A kereskedés ugyanakkor már 1995 óta egyre távolabb került a tőzsdeteremtől. Ekkor indult a távkereskedési rendszer, 1999-től pedig már kizárólag a virtuális térben folyik az üzletmenet, mivel ekkortól az utolsó szegmensben, a határidős piacon is megszűnt a klasszikus nyílt kikiáltásos rendszer (amelyben a brókerek egymást túlkiabálva harsogják ajánlataikat).

Bővült persze az elérhető termékek köre is, az azonnali (prompt) piac mellett (ahol részvényekkel, kötvényekkel, s egy ideig kárpótlási jeggyel is lehetett kereskedni) elindult előbb a határidős piac, ahol részvények mellett egyéb termékekre, például indexekre is lehetett már üzleteket kötni. A Budapesti Áru- és Budapesti Értéktőzsde 2005-ös egyesülését követően pedig a klasszikus árupiaci kontraktusok is elérhetővé váltak egy intézmény falain belül. Majd 2008-tól összetettebb termékekkel, certifikátokkal is megjelentek a piacon. Tavaly pedig elindult a BÉTa piac is, amely lehetőséget ad a magyar befektetőknek arra, hogy forintért vásároljanak nagy nemzetközi vállalatok részvényeiből.

Spekuláljunk tőzsderészvényekre!

Időközben változott a szervezet is: 2002-ben a tőzsde részvénytársasággá alakult, s volt néhány olyan év, amikor nem csupán a kereskedhető termékek, hanem maga az intézmény (pontosabban annak részvényei) is izgalmas célponttá vált a befektetők számára. A BÉT tulajdonosi szerkezete gyorsan alakult át, a hajdani alapító tőzsdetagok részesedése számottevően csökkent, s osztrák bankok, valamint a Wiener Börse és az Österreichische Kontrollbank AG került többségbe. 2010-től pedig a BÉT a közép-európai tőzsdeszövetség a CEESEG AG Holding tagjává vált, amely 50,45 százalékban tulajdonosa a Budapesti Értéktőzsdének, 100 százalékban a bécsi, 92,74 százalékban a prágai és 99,85 százalékban a ljubljanai hivatalos piacnak.

A tömör történeti összefoglaló persze keveset árul el arról a pezsgő életről, amely a tőzsde környékén folyt. Az elmúlt 22 évből vélhetően minden szereplő más eseményre emlékszik szívesen. Ráner Géza, forgalmi összesítésekben rendre az első helyekért versenyben lévő Erste Befektetési Zrt. ügyvezető igazgatója a tőzsdei évzárókat emelte ki, amikor a BÉT Legek díjátadójára sor kerül. Nagy pillanat volt persze az is, amikor a BÉT csengőjével elindíthatták a certifikátok kereskedését, amely kategória forgalma az indulás óta folyamatosan növekszik.

Szűk hazai befektetői réteg

A hazai aktív befektetői tábor ugyanakkor – néhány ritka időszaktól eltekintve – jóval kisebb mint az a potenciál, ami a válság miatt kialakult túladottság után mutatta meg magát. Ekkor csak az Ersténél több mint tízezer új ügyfél nyitott számlát azért, hogy a BÉT-en fektesse be megtakarításának egy részét – emelte ki Ráner Géza. (Talán sokan emlékeznek erre az időszakra 2008 végén és 2009 elején, amikor a magyar részvényeket a külföldiek szinte árkorlát nélkül szórták: az OTP papírjai, amelyek azt megelőzően 10 ezer forint fölött is gazdát cseréltek 1320 forintig estek. Ekkor nagyon sokan vásároltak be a legnagyobb hazai bank papírjaiból, s értek el pár hónap alatt számottevő árfolyamnyereséget.)

Rövid távon a hazai érdeklődésben növekedést nem vár Ráner Géza, mert a magánbefektetők tőzsdén kockáztatható megtakarításai eltűntek, miközben a jövedelmük felhalmozási üteme sem nőtt. Továbbá a kockázatvállalás ellen szól a bizonytalan makro környezet (az európai adósságválság, USA és Kína esetében a növekedés lassulása) és az is, hogy a hazai kamatkörnyezet miatt túlságosan vonzóak a kevésbé kockázatos befektetési formák (pl. magyar állampapír).

Mindezzel együtt a szakember szerint a BÉT a jövőben is a legnépszerűbb piaca maradhat a részvények iránt érdeklődő hazai magánbefektetőknek. A magyar gazdasági növekedés erősödése nyilvánvalóan meg fog jelenni a tőkepiacon is, ahol mind az intézményi mind a magánbefektetői oldal részesedni akar a vállalati profitokból.

Készült a Pénziránytű Alapítvány támogatásával!

További információk a témában: www.mindennapipenzugyeink.hu
ww.facebook.com/mindennapipenzugyeink

 



 

 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik