Több tízmilliárd forintot dob ki az állam évente az ablakon azzal, hogy a felsőoktatási képzés szerkezete nem igazodik a munkaerőpiac elvárásaihoz – írja a ma megjelenő Figyelő. A hetilap erről szerette volna megkérdezni az oktatási államtitkárságot, ám lapzártáig nem kapott választ.
Gondot okoz a visszajelzés hiánya. Magyarországon ma nincs olyan egységes rendszer, amely követni tudná az évi 52 ezer új diplomás sorsát, pontosan megmutatná, mennyi idő alatt, hol tudtak elhelyezkedni, s hányan távoztak külföldre.
A kamarák és a gazdasági élet szereplői évek óta bombázzák a kormányzatot azért, hogy az ne engedje a divatos szakmák irányába félrecsuklani a rendszert. Az oktatási államtitkárság az államilag támogatott keretszámok mozgatásával igyekszik a céges igényekhez igazodni, de úgy tűnik, vajmi kevés sikerrel, a legnépszerűbb szakok élmezőnye tíz éve szinte változatlan.
A Figyelő úgy értesült, a készülő új szabályozás a felsőoktatás versenyképességének növelése érdekében a kormányzati ciklus végéig megszüntetné a normatív alapú finanszírozást. A hetilap utánajárt, melyek lesznek a közeljövő versenyképes végzettségei a munkaerőpiacon.
Mivel napokon belül lejár a felsőoktatási felvételi jelentkezések határideje, érdekes lehet, hogy a Figyelő által a TUTI NYERŐK közé sorolt szakmák a következők: villamosmérnök, gépész- és építőmérnök, gyártásfejlesztő, minőségbiztosítási mérnök, logisztikus, orvos, marketinges.
AJÁNLOTT LINK:
Mérnökire magyar! (Figyelő)
