A munkaügyi hatóság az idei első negyedévben 5 918 munkáltatótellenőrzött, és a foglalkoztatók 58 százalékánál talált munkaügyi jogsértéseket. Ezek a szabálytalanságok az ellenőrzés alá vont foglalkoztatottak (34 066 fő) több mint felét érintették.
A munkáltatói jogsértések aránya növekedett, afoglalkoztatottakat érintőeké pedig csökkent a tavalyi év hasonló időszakához képest – áll a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának legfrissebb jelentésében.
Főleg a fekete foglalkoztatást vizsgálták
A hatóság leginkább a munkaszerződés-, illetve bejelentés nélküli foglalkoztatás feltárására koncentrált.
Az ellenőrzési tapasztalatok szerint még mindig kiemelkedő szabálytalanság a feketefoglalkoztatás. A munkaügyi jogsértéssel érintett munkavállalók 13 százalékát (2844 főt) foglalkoztatták ugyanis munkaszerződés és bejelentés nélkül, ami több, mint amennyi a tavalyi ellenőrzésnél volt.
A vizsgált időszakban a feketefoglalkoztatás a legtöbbször úgy jött létre, hogy elmulasztották a munkaszerződés szerinti foglalkoztatáshoz fűződő bejelentési kötelezettséget. Ami persze azt jelenti, hogy nem fizettek közterhet a foglalkoztatás után.
Kisebb mértékben ugyan, de találkoztak olyan esettel is, amikor az egyszerűsített foglalkoztatásnál maradt el a bejelentés, vagy a munkaszerződés megkötése, illetve színlelt szerződés állt a munkavégzés mögött.
A legfeketébbek
A tavalyi év I. negyedévéhez képest jelentősen nőtt a „feketemunkások” aránya, különösen az építőipari vállalkozásoknál (34 százalék).
Az összes feketén foglalkoztatott munkavállaló 5 százaléka jutott a mezőgazdasági ágazatra, ami enyhe növekedést mutat.
A gépipart nem számítva a feldolgozóiparban tevékenykedő munkáltatóknál is emelkedett a feketemunkát érintő jogsértések aránya, 7-ről 9 százalékra.
A személy- és vagyonvédelmi cégek „adták” most a feketemunkások 15 százalékát (tavalyi még 14 százalékon álltak). Így ők továbbra is a 3 „legfertőzöttebb” ágazat közé tartoznak.
A kereskedelmi vállalkozásoknál szintén csökkent kissé tavalyhoz képest a munkaszerződés- és bejelentés nélküli munkavállalók aránya (13-ról 12 százalékra). A vendéglátásban viszont jóval alacsonyabb arányú (10 százalékos) volt a feketefoglalkoztatás, mint egy éve.
Elcsalt munkaidő
A munkaidővel, pihenőidővel és rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértések száma is nőtt (4293 dolgozót érintett), leginkább a kereskedelemben, vendéglátásban és a feldolgozóiparban (beleértve a gépipart is).
Gyakran előfordult például, hogy a munkavállalókat a munkáltató nem tájékoztatta a munkaidő-beosztásról, illetve a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontjáról.
A dolgozók munkaideje sokszor meghaladta a napi, illetve a heti munkaidő megengedett legmagasabb mértékét. Emellett a munkaszüneti napi munkavégzés szabályait is megsértették, illetve a pihenőidő kiadása sem felelt meg a jogszabálynak.
A munkaidő-nyilvántartás pedig 5254 dolgozónál volt hiányos, vagy valótlan. Számos munkáltató sem tartotta be a szabadság kiadására vonatkozó szabályokat sem. Az ezzel kapcsolatos jogsértések túlnyomó többségét már évek óta a feldolgozóiparban követik el.
Lecsípett bérek
A munkabérek kiadásával is volt gond: kötelező legkisebb munkabér és garantáltbérminimum szabályainak megsértése, bérfizetési határidő megsértése, stb. Ilyen tipusú szabálytalanság az összes szabálytalansággal érintett foglalkoztató ötödénél fordult elő.
Nem mindenki kapott bírságot
A feltárt jogsértéseket elkövető 3 423 munkáltató közül 1 122 kapott bírságot, összesen 165,905 millió forintnyit. Az érdemi döntések túlnyomó többsége (70 százaléka) tehát anyagi szankció nélküli intézkedés volt.