Legtöbb, 2688 mesterképzési hellyel az Eötvös Loránd Tudományegyetem számolhat, amelyet 2353 hellyel a Szegedi Tudományegyetem követ. A Debreceni Egyetem 2191 helyet kap, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem pedig egyaránt 2115 hellyel számolhat.
A Budapesti Corvinus Egyetem 1221, a Nyugat-Magyarországi Egyetem 1074 hellyel gazdálkodhat. A legkevesebb, négy mesterképzési helyet a Budapesti Kortárstánc Főiskola kap, 13 hellyel számolhat a Kodolányi János Főiskola, 20 helyet kap az Általános Vállalkozási Főiskola.
Az oktatási tárca tájékoztatása szerint az egyházi felsőoktatási intézmények összesen 570 hitéleti mesterképzési létszám felhasználását jelezték. Mesterképzési helyekre előzetesen 21 700 helyet különített el a tárca, a felsőoktatási intézmények ugyanakkor mintegy 27 ezer férőhelyet igényeltek, így minden egyetem, főiskola kevesebbet kapott a kértnél. Az összlétszám egy részét, mintegy kétezer helyet tartalékoltak azokra a mesterképzési szakokra, amelyek indításáról később, várhatóan májusban születik döntés.
A férőhelyek elosztására a Magyar Rektori Konferencia, a Felsőoktatási Tudományos Tanács, az Oktatási Hivatal és az oktatási tárca szakembereiből álló bizottság tett javaslatot – mondta el Manherz Károly felsőoktatási államtitkár. Kifejtette: alapként a 2006-os beiskolázási adatokat kellett figyelembe venni. A 21 700 fős keretszámot a 62 ezer államilag támogatott hallgató 35 százalékából számították ki, ez jövőre kevesebb lesz, hiszen azóta a keretszám 56 ezerre módosult. Preferálni kellett az informatikai, a műszaki és természettudományos területeket.
A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság októberi tájékoztatása szerint 900 mesterszak-indítási kérelemből mintegy 500-at támogattak. A MAB várhatóan akkreditál még mesterszakokat októberben és decemberben. Az októberi döntések még bekerülhetnek a felvételi tájékoztatóba, a decemberi határozatok pedig a pótfelvételi tájékoztatóban szerepelnek majd.
A bolognai rendszerben mesterképzésben mesterfokozat és szakképzettség szerezhető, a mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint. Mesterképzésre az vehető fel, aki legalább alapfokozatot és szakképzettséget, vagy ezzel egyenértékű főiskolai szintű végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevelet, illetve egyetemi szintű végzettséget vagy mesterfokozatot szerzett. A felvétel pontos követelményeit a felsőoktatási intézmények határozzák meg.
E képzés 2-4 féléves, kivéve a tanárképzést, amely 5 féléves. Végzést követően ki lehet lépni a munkaerőpiacra, illetve jelentkezni lehet doktori képzésre, amely a tudományos fokozat megszerzésére készít fel. A felsőoktatási törvény szerint a hallgatóknak átlagosan 35 százaléka léphet tovább alapképzésből mesterképzésbe.
