Ön Orbán Viktor miniszterelnök úr személyes gazdaságpolitikai tanácsadója. Amikor ezzel a feladattal megbízták, azt tudtuk meg, hogy majd a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel tartja a kapcsolatot. Tulajdonképpen mire szól ez a mandátum, mi lesz a feladata tanácsadóként?
Kettős a feladatom. Az egyik, ha a miniszterelnök úr konkrét kéréssel, feladattal fordul hozzám, a másik, amikor úgy gondolom, hogy hasznos lenne számára, ha egy adott témában a fejleményekről, illetve véleményemről tájékoztatnám. Ez utóbbi tulajdonképpen rám van bízva, és én a legjobb belátásom szerint igyekszem cselekedni. Ami pedig az elsőt illeti, tartom a kapcsolatot az Európai Bizottság gazdaságpolitikával foglalkozó részével, a Pénzügyi és Gazdasági Főosztállyal, illetve a Nemzetközi Valutaalappal.
Ez úgy működik, hogy a miniszterelnök úr választ vár valamilyen kérdésre és kérdez, vagy inkább úgy, hogy ön proaktív?
Mindkettő. Előfordult, hogy véleményt kért egy-egy gazdaságpolitikai témában, és az is, hogy saját belátásom szerint készítettem feljegyzést valamelyik aktuális gazdaságpolitikai kérdésről. Két évvel ezelőtt kért fel a miniszterelnök úr, hogy képviseljem a Fideszt a nemzetközi pénzügyi és gazdasági intézmények felé, és én azóta tevékenykedek ebben a szerepben.
Most az IMF-fel, illetve az Európai Unió megfelelő képviselőivel kell szorosabb kapcsolatot tartani. Az IMF-nek új misszióvezetője van Magyarországon.
Igen, az új misszióvezető Christoph Rosenberg, aki az IMF lengyelországi képviselője volt több éven keresztül.
Találkozott már velük?
Természetesen. Itt voltak június elején egy előzetes megbeszélésre. Megállapodtunk, hogy július elején jön egy IMF- EU-delegáció. Ez lesz a soron következő felülvizsgálata a jelenlegi hitelmegállapodásnak. A terv, hogy a megállapodást, ami október végén járna le, meghosszabbítjuk két hónappal, december végéig. Elképzelések már vannak arról – tárgyalások viszont még nincsenek -, hogy 2011-re kötnénk egy elővigyázatossági hitelmegállapodást. Ez azt jelenti, hogy nincs szándéka a kormánynak lehívni a pénzt, mert a magyar állam fizetőképes, de egy ilyen elővigyázatossági megállapodás erősítené a piacok bizalmát, ami megjelenhet alacsonyabb kockázati felárakban, azaz a magyar állam olcsóbban juthatna kölcsönhöz a külföldi piacokon. Csak akkor hívnánk le pénzt, ha valami olyasmi történne a nemzetközi piacokon, ami miatt a magyar állam nehezen tudna ott kölcsönhöz jutni. Ez egy megszokott formája a Nemzetközi Valutaalap különböző megállapodásainak.
Szapáry György
Miért hosszabbítják meg a jelenlegi megállapodást, és miben lenne más az elővigyázatossági megállapodás, mint a jelenleg érvényes? Szándékozik lehívni a kormány még valamennyit a jelenlegi hitelkeretből?
Azért hosszabbítanánk meg a jelenlegit, hogy ne legyen két hónapos lyuk a mostani és a 2011-re kötendő elővigyázatossági megállapodás között. Ez erősíti a piacok bizalmát. De egyelőre nincs szándéka a magyar államnak lehívni további pénzt az IMF-EU-hitelkeretből.
Értem, de más feltételekkel akarnak szerződni 2011-re?
Több feltétele van egy ilyen hitelmegállapodásnak. Az egyik sarkalatos feltétele, hogy mekkora lesz a költségvetési hiány. Van egy elkötelezettségünk az EU felé benyújtott konvergenciaprogramban, az ott szereplő hiánycélt fenn kell tartani. Lesznek egyéb feltételek is. Például hogy hogyan alakul a monetáris politika. Ez mindig része egy IMF-megállapodásnak.
Szó lesz arról, hogy milyen szerkezeti átalakításokat akar a kormány véghezvinni. Nagyon fontos elmondani, mert gyakran félreértik az emberek, hogy nem az IMF diktál, mert ha nem lenne megállapodás, akkor is meg kell tenni ugyanezeket a lépéseket ahhoz, hogy az ország fenntartható növekedési pályára álljon. A szerkezeti átalakításokat a kormány határozza meg. A Nemzetközi Valutaalap is azokat a lépéseket támogatja, amelyek a hosszú távú növekedést szolgálják.
A mostani megállapodásban szereplő hitelnek van kamata és a rendelkezésre állásnak díja. Az elővigyázatossági megállapodás kamatai mások lehetnek?
Nem. Az elővigyázatossági azt jelenti, hogy nincs szándéka lehívni az országnak a hitelt. Ez viszont nem jelenti azt, hogy olcsóbb, hogyha lehívja.
Ha a pénzügyi feltételek nem változnak, akkor miért nem a jelenlegi megállapodást hosszabbítják meg?
Az elővigyázatossági megállapodás két célt tud szolgálni. Egyfelől jelzi, hogy az ország fizetőképes, hozzá tud férni a külföldi piacokhoz, ezért nincs szándéka lehívni a hitelt. Másfelől erősíti a piacok bizalmát, mert a megállapodás olyan gazdasági programra támaszkodik, amit az IMF és az EU támogat. Az IMF-hitelek nem hivatottak kiváltani a piaci hiteleket. Ellenkezőleg, az IMF-programok célja, hogy az adott ország mielőbb vissza tudjon térni a külföldi piacokra és ott a legkedvezőbb áron tudjon kölcsönökhöz jutni.
Említette, hogy a monetáris politikát is érinti a tárgyalássorozat. A jegybankot bevonták a tárgyalásokba?
Természetesen.
Jól tudom, hogy a miniszterelnök úr még nem találkozott az új IMF-misszióvezetővel? Miért?
Miniszterelnökként még nem, de a választások előtt több alkalommal is találkozott IMF-vezetőkkel, beleértve a vezérigazgatót, az első számú vezérigazgató-helyettest és a missziók vezetőjét is. Most előzetes megbeszélést folytattunk az IMF-fel. Nem muszáj minden alkalommal találkozniuk. A pénzügyminiszterrel és a jegybankelnökkel tárgyal elsősorban a delegáció.
A júliusra tervezett tárgyalásokon jelen lesz a miniszterelnök úr?
Néha hasznos, ha a delegáció vezetője találkozik a miniszterelnökkel, néha meg nincs rá szükség. Ott vannak a szakminisztériumok, azok vezetik a tárgyalásokat, nem a miniszterelnök.
Most mit tanácsolna neki?
Meg kell várni, hogy alakulnak a tárgyalások. Nem a miniszterelnök feladata a Nemzetközi Valutaalappal való tárgyalás, de ha szükséges, akkor javasolni fogok egy találkozót.
A bankadó gondolata Európában is komoly hullámokat ver, és Magyarországon is. Ön nem tart attól, hogy a bankok megszüntetnek bizonyos tevékenységet, ha az állam elviszi a nyereségük majdnem egészét? Bekövetkezhet az a szcenárió, hogy magyar vállalkozásokat Bécsből, Pozsonyból vagy Milánóból fognak finanszírozni vagy hitelezni?
A tárgyalások jelenleg folynak a bankokkal az adó mértékéről és annak vetítési szabályáról. Egyelőre annyit mondhatok, hogy a bankadó beleilleszkedik abba a folyamatba, ami más országokban is történik. Természetesen jó lenne a bankokkal megállapodni, és a törekvések ebbe az irányba haladnak.
A miniszterelnök úr nagyon kategorikusan azt mondta, hogy ebben az évben 200 milliárdot szeretne beszedni bankadóból. A bankszövetség ezen lazítana. Lehet változás a bankadó ez évre tervezett mértékében?
A 200 milliárdban benne vannak a biztosító társaságok, és az alapok is, tehát a bankokra körülbelül 130 milliárd esne.
Ha a nyereségük kétharmadát elviszi az adó, akkor nem igazán éri meg itt tartani a tevékenységet. Ön szerint elképzelhető, hogy a külföldi bankok kivonulnak?
Egy bankot hosszú távú érdekek vezérelnek, amikor letelepedik egy országban. Ezért olyan könnyen nem fog onnan eltávozni. Ráadásul a külföldi bankok számára Magyarország a válság előtt nagyon profitábilis tevékenység volt az anyaországukhoz képest, mert nálunk magasabbak a kamatmarzsok és a hitelek is jóval dinamikusabban növekedtek. Úgy gondolom, hogy a bankok jól meg fogják gondolni, mielőtt arra a megállapításra jutnának, hogy Magyarországról kivonulnak. És ha a jövőbe néznek, ez egy olyan piac, ami növekedni fog és továbbra is jelentős nyereséggel kecsegtet.
Két héttel ezelőtt miniszterelnök úr a parlamenti beszédében, illetve aznap este az Este című műsorban elmondta, hogy kőbe van vésve a költségvetési hiány GDP-arányos 3,8 százalékos mértéke. Korábban ön is – másik 28 közgazdásszal együtt – azt mondta, hogy ez tarthatatlan. Most akkor tartható vagy tarthatatlan?
Nem azt mondtuk, hogy tarthatatlan, hanem azt, hogy további lépések nélkül a hiány nagyobb lesz. Ez így is van, mert a bevételek alacsonyabbak a tervezettnél és a kiadások meg nagyobbak, túlköltekezés volt eddig az előző kormány idején. Ha nem történne kiigazítás, akkor a hiány olyan 5 százalék körül lenne. Ezt kell lehozni 3,8 százalékra. Tehát ezért kell vágni a kiadásokból és ezért van szükség a bankadóra.
Milyen túlköltekezések voltak?
Több területen is nagyobbak lesznek a kiadások a tervezettnél: például a költségvetési intézmények kiadásaiban, a munkanélküliségi segélyben, az Út a munkához programban, a MÁV és BKV működési kiadásai terén vannak túlfutások.
De korábban 7,5 százalékról volt szó.
Ebben benne vannak olyan konszolidációs és garanciavállalási tételek is, amelyek nem jelentenek azonnali finanszírozási igényt, de terhelni fogják a költségvetést a következő években. Fontos volt erre felhívni a figyelmet.
A 29 pont részleteit még nem ismerjük, nagyon nehéz átlátni a lépések valós hatását. Ön mire számít?
Arra számítok, hogy sikerül lehozni a hiányt az eredetileg tervezett szintre. Ez egy elkötelezettség. Segíthet ebben az is, hogy a gazdaság egy kicsit gyorsabban növekszik, mint eredetileg gondoltuk. Viszont most az európai országok visszavonulót fújnak az élénkítésben. Ez befolyásolja az ő gazdasági növekedésüket, ami kihathat a mi exportunkra is.
Egy elemző írásunkra érkezett egy olvasói levél. Gondoltam felteszem a kérdést: az ön tanácsadói székéből hogyan látszik a Kósa-Szíjjártó-kijelentés, ami elemzők szerint megrengette a forintot, a tőzsdét és másnap az eurót is a dollárral szemben? Ön szerint mitől ijedtek meg a piacok?
Tanulságos, hogy ez a piaci reakció pont akkor következett be, amikor a miniszterelnök Brüsszelben bejelentette, hogy tartjuk az eredeti költségvetési hiánycélt. Ez arra utal, hogy mostanában a nemzetközi piacok nagyon idegesek. Főleg a görög eset után, minden olyan kijelentésre, amelyik elbizonytalaníthatja a piacokat, nagyon gyorsan reagálnak. Ilyen volt ez is. A Görögországgal való példálózásra, ami szerintem a megnyilatkozók szándéka szerint csak az előttünk álló kihívásokra próbálta felhívni a figyelmet, a piacok idegesen reagáltak.
Ön szerint is a politikusok megnyilatkozására reagáltak a piacok?
Nyugodtabb időkben sokkal több is belefér. Most óvatosabban kell fogalmazni.
