Megint a Bábolna a megmentő? – csodálkozik az egyik húspiaci szereplő, hogy az állami tulajdonú cégcsoport egyik tagja segítene a tartozásaival birkózó baromfi és húsipari birodalomnak, a Carnexnek. Két éve, amikor a Leisztinger Tamás portfóliójához tartozó Pick Szeged Rt. bajba került, azt is a szintén több mint 10 milliárd forint adóssággal küszködő Bábolna Rt. akarta megszerezni. A cég a beszállító termelőket összeszervezve, állami segítséggel, majdnem 20 milliárd forintos támogatott hitelre vette volna meg a piacvezető szegedi húsipari csoportot, Németh Imre akkori miniszter azonban nem vállalt állami garanciát a gigászi ügylethez. A Picknek mégis sikerült némi pénzhez jutnia Bábolnától, mert öt sertéstelepének több százmillió forintos takarmányszámláját nem fizette ki. A tartozás, továbbá szerény vételár fejében végül a Bábolna Takarmányipari Kft. lett a tulajdonosa a hizlaldáknak, amelyeken a sertéspiaci bajok közepette végül csak évek múltán, éppen néhány hete tudott túladni.
Gyûlés egy Carnex-cégnél. A madárinfluenzás pénzekben reménykednek.
MÁR TÁRGYALNAK? Valami hasonló készülődhet most, hiszen a hírek szerint a Carnex-csoport Zalabaromfi Zrt.-jének – egy termelőket is magában foglaló konzorcium részeként – a Bábolna Takarmányipari Kft. is a kérője, igaz, Marczali Gábor, a bábolnai cég igazgatója ezt cáfolta. A Carnex kommunikációért is felelős egyik vezetője, Zoltán Péter viszont megerősítette a tárgyalások tényét.
A Carnex karcsúsításának célja, hogy egyszerűbb, és a bankok számára is finanszírozható vállalatszerkezetet alakítsanak ki. Ezért is sürgős a Zalabaromfi eladása; döntés információnk szerint a napokban várható. A Carnex működőképességén mintegy 6 ezer dolgozó egzisztenciája múlik. A csoporthoz tartozó, már felszámolás alá vont Borsi Hús és a gyöngyösi Falcotrade Rt. eszközeiből pedig egyhamar nem lesz pénz. Még egy aranytartaléka van azonban a Carnexnek: a korábban szebb napokat látott Pápai Hús Rt., amelynek eszközeiért már szintén folyik a harc. Jól értesültek még Csányi Sándor élelmiszer-ipari nagybefektető vételi szándékát is tudni vélték, bár Kovács László, a Délhús-Pick csoport vezérigazgatója hetekkel ezelőtt cáfolta, hogy komolyan érdeklődnének a cég iránt. Szakértők szerint nem is kockázatmentes a pápai vásárlás, egyrészt, mert nemcsak a Carnexé, s tulajdonosi szerkezete kusza, másrészt az üzemet körülölelte a város, így belátható időn belül ki kellene költöztetni az ipari parkba, ami többmilliárd forintba kerül.
A Pápai Hús Rt. eladása nélkül azonban még az sem biztos, hogy az őszi önkormányzati választásokig kihúzná önerőből a Carnex (Figyelő, 2006/15. szám). A kereskedelmi bankoknak a nagy kockázat miatt ugyanis nem akaródzik újrakötni a lejáró finanszírozási szerződéseket, ha az állam nem segít. A vállalat vezetői számítanak is a madárinfluenza okozta piaci károk ellentételezésére elkülönített mintegy 6 milliárd forintos kárenyhítő keret oroszlánrészére, mondván: a 140-150 milliárd forintos árbevételű cég szenvedte el a legnagyobb veszteségeket. Az agrártárca tervei szerint a Carnexhez tartozó Békéscsabai Baromfifeldolgozó, a Merián és a Zalabaromfi – ha sikerrel pályázik – részesülhetne is e keretből. A Világgazdaság úgy értesült, a reorganizációs tervei szerint a tárca a Carnex régi hiteleinek meghosszabbításához kamattámogatást adna, az újakhoz garanciát is. Ám ez testidegen megoldás az unióban, zavarná a szabad piaci folyamatokat, s a többi szereplő ellenállásába ütközne. Magyar József, a Hungerit Rt. vezetője durva piaci beavatkozásnak tartaná az eljárást. Kérdés, hogy a politikai szempontokon túl indokolt-e a rendkívüli bánásmód, ha a Carnex a piacról sem hiányozna. A tárca szóvivője mindenesetre cáfol. E szerint nincs Carnex mentőcsomag, de a foglakoztatási alapra és a madárinfluenzás pénzekre is pályázhatnak a carnexes cégek. Amíg nincs tiszta lap és a bankok által támogatott reorganizációs terv, nincs remény a segítségre.
