Noha egyre hevesebben támadja a kormányt Illés Zoltán, aki az előző ciklusban környezetvédelmi államtitkár volt, 2010 és 2014 között nemhogy nem volt ennyire vehemens, de olyan készségesen közreműködött a környezetvédelmi intézményhálózat lebontásában, hogy azt a zöldek soha nem fogják neki megbocsátani – írja a HVG.hu.
A hetilap azt írja: Illést a Fidesz dísz-környezetvédőjeként könyvelték el, már az 1998-as kampányban vele akarták megnyerni a zöld szavazókat. A környezetvédelmi tárcát viszont a kisgazdák kapták, Illés a környezetvédelmi bizottság vezetője lett.
Orbán a környezetvédelmet mindig is balos ügynek tartotta, így már 2010-ben megszüntette az önálló környezetvédelmi tárcát. Illés államtitkárként került végre pozícióba, de azt sem tudta elérni, hogy a megújuló erőforrások szabályozása és a klímakvóták pénze ne kerüljön át a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz. A nála maradt területen nagytakarításba kezdett, egy sor szakembert kisöpört a környezetvédelmi szakapparátusból. A Környezetvédelmi Főhatóságnál dolgozók négyötödét lecserélte, ami sorozatos problémákhoz vezetett. A leváltásokat úgy kommentálta, hogy „hála istennek a törvény úgy szól, hogy nem kell indokolni semmit sem”.
„Ha az atomerőműveknek meg kellene fizetniük a valós kockázatokat fedező felelősségbiztosítás reális költségeit, soha többé nem lenne versenyképes” – ezt is mondta Illés, azt azonban nem tette hozzá, hogy mikor a paksi bővítésről volt szó, egyszerűen kiment a teremből. „Egy gyönge nemet tettem meg” – kommentálta ezt később. Az is kérdés, hogy ha már államtitkárként is az volt a véleménye, hogy a paksi bővítés „a Fidesz Bős-Nagymarosa lesz”, miért nem mondott le a szerződés megkötésekor, ehelyett az LMP-s Szél Bernadettet az ügyben tett felszólalása után sértegette, baromságnak nevezte a képviselőnő által elmondottakat és felszólította, hogy „Orbán úr nevét ne vegye a szájára”. „Attól, hogy ön szép, abból még nem következik, hogy okos” – hangzott el Illéstől.
Illés véleménye azután változott meg, hogy maga is kegyvesztetté vált. „Egy párttagság azt jelentené, hogy az ember nem mondhatja el a szakmai véleményét? Csak egy véleményt lehet és kötelezően azt szabad csak szajkózni? Egy párt tagjának lenni azt jelenti, hogy seggnyalónak, gerinctelennek, elvtelennek, érdekhajhásznak, pénzsíbolónak kell lenni? Szerintem a párttagság nem jelent egyet a butasággal, az erkölcstelenséggel, a szakmaiatlansággal, a vélemény szabadságának megszüntetésével” – nyilatkozta egy hete a Hír24-nek.
