A nulláról indultak
Az irányadó kamatszint 2003. márciusban érte el mélypontját, 0,00-0,75 százalékos iránysávval. Az emelés 2004 júniusban kezdődött, 0,00-1,00 százalékra, majd 2004 szeptemberben folytatódott, akkor állították be a 0,25-1,25 százalékos sávhatárokat. A svájci szabályok szerint a központi bank a sáv közepét célozza meg, ott igyekszik tartani a három hónapos svájci frank kölcsönök kamatát a londoni bankközi piacon (LIBOR).
A tavalyi első félévben számos rossz hírrel szolgáltak az előrejelzések. A növekedés mértéke túl alacsony a munkaerőpiac felélénkítéséhez, a belső kereslet moccanni sem akar, és még sorolhatnánk a negatív prognózisokat.
Közben pedig, állítólag teljesen váratlanul, kimondottan erőteljesen fejlődött a svájci gazdaság, és állítólag az új évben is tartani tudja majd a fejlődés sebességét – mutat rá legfrissebb devizapiaci kommentárjában a Global FX.
Optimistább lett a Seco
A Seco, a svájci szövetségi gazdasági államtitkárság optimistábbra váltott és jóval kedvezőbb képet festett a konjunktúráról. Ennek alapján Svájc is profitál a barátságosabb világpiaci helyzetből, és ami még fontosabb: az elkövetkező két évben végre fellendülés várható a munkaerőpiacon is a konjunkturális fellendülésnek köszönhetően.
A 2005-ös évre vonatkozó adatokat felfelé korrigálta a Seco, a szövetségi gazdasági államtitkárság, és 1,3 százalék helyett 1,8 százalékos GDP-növekményre számít. Az idei évre szintén 1,8 százalékos növekményt várnak, míg 2007-re enyhe visszaesésre számítanak.
A Seco szerint az idei évben 3,5 százalékosra csökkenhet a munkanélküliségi ráta, a 2007-es évre pedig már csak 3,2 százalékos munkanélküliségi rátát várnak a szakemberek.
Nőhetnek a kamatok
Mindezek a tényezők kedvezően hathatnak a belső keresletre, miáltal tovább nőttek annak az esélyei is, hogy a Svájci Nemzeti Bank tovább emelje az alapkamatot. Ez pedig a magyar devizaadósok szempontjából sem közömbös, a svájci kamat emelkedése automatikusan drágítja a hazai bankok által folyósított svájcifrankalapú kölcsönök törlesztőrészleteit.
A Svájci Nemzeti Bank legutóbb 2005. december 15-én negyed százalékponttal emelte irányadó kamatszintjét, pontosabban az ott alkalmazott (a három hónapos svájci frank kölcsönök kamatához igazított) kamatsáv alsó és felső határát, ami így 0,5-1,5 százalékosra változott. A döntést azzal indokolták, hogy gyorsul a gazdaság növekedése: a jegybank 2005-re 1,5 százalékos, 2006-ra pedig 2 százalékos GDP-növekedést prognosztizált.
A svájci jegybank elnöke, Jean-Pierre Roth a döntés után úgy nyilatkozott, hogy „még nem értük el a normális kamatszintet”. A bank igazgatótanácsának tagja, Philipp Hildebrand később ezt pontosítotva elmondta: „a jelenlegi adatok alapján valószínűleg helyénvaló, ha a piacok arra számítanak, hogy folytatjuk a kamatszint fokozatos normalizálását”.
