Borbély László András szerint ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a nettó uniós előfinanszírozási szükséglet miatt 170 milliárd forintos kifizetésre került sor több tételben (ilyen volt például a gazdáknak fizetett támogatáselőleg).
A nettó finanszírozási szükséglet tavaly 1159 milliárd forint volt, ehhez járult a tavalyinál jóval magasabb összegű, 6229 milliárd forintos törlesztés. A teljes bruttó finanszírozási szükséglet így 7388 milliárd forint volt, 10 százalékkal magasabb, mint 2004-ben.
A bruttó kibocsátás kisebb volt, mint a teljes bruttó finanszírozási igény, 7199 milliárd forint az előzetes adatok szerint (85 százalékban forint, 15 százalékban deviza). Mind a finanszírozás, mind az adósság szerkezete az adósságkezelési stratégiához hozzárendelt teljesítménymutatóknak megfelelően alakult – emelte ki Borbély László András.
A törlesztés jóval kisebb összegű volt, mint a bruttó kibocsátás. Mind a törlesztés, mind a kibocsátás nagyobb része kincstárjegy volt, vagyis egyéves vagy egy évnél rövidebb idejű (az utóbbi halmozódást tartalmaz). Az összes kibocsátás 14 százaléka deviza-, 23 százaléka forintkötvény volt. A 37 százalékos kötvényarány nagyon jó, s az is nagyon fontos, hogy majdnem kétszer annyi forintkötvény-kibocsátás valósult meg, mint deviza – hangsúlyozta Borbély László András. Az elmúlt évben 2593 milliárd forint volt a teljes kötvénykibocsátás, (10,3 milliárd euró), ennek a 62 százaléka forintban, 38 százaléka devizában valósult meg.
A bruttó kibocsátás és a bruttó törlesztés különbsége – a nettó kibocsátás – 970 milliárd forintra rúgott (ennek 48 százaléka forint, 52 százaléka deviza). Ezt egészítette ki az év végi KESZ (Kincstári Egységes Számla) állomány csökkentése 109 milliárd forinttal, valamint a szállításos repó műveletek egyenlege 81 milliárd forinttal. A tavalyi teljes nettó finanszírozás így 1159 milliárd forint.
A költségvetés bruttó adóssága 2005 végén az előzetes adatok szerint 12 744 milliárd forintot tett ki (ez nem azonos az államháztartás EU statisztika szerinti mutatójával), elérte a GDP 58,4 százalékát, s 1152 milliárd forinttal, 9,9 százalékkal haladta meg a 2004. évit.
Az államadósság főbb jellemzőiről a vezérigazgató-helyettes elmondta: a forintadósság átlagos hátralévő futamideje 3,6 év, a devizáé 6,9 év, az utóbbi jelentősen nőtt. Az államadósságban a deviza részaránya 2 százalékponttal, 28 százalékra emelkedett, ez a jóváhagyott és optimálisnak tekintett 25-32 százalék közötti devizarészaránynak a közepén van.
Borbély László András kiemelte: bármilyen devizanemben is kerül sor kötvénykibocsátásra, fedezeti műveletekkel azonnal átváltják euróra, így kizárólag euró/forint kockázat van. A forintadósság esetében a fix és a változó kamatozás aránya 67-33 százalék, a devizaadósság esetében 64-36 százalék.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
