Gazdaság

EIU: Magyarország a fő térségi kockázat

A világgazdasági növekedés erős lassulása várható a következő két évben, de a folyamat 2008-ban visszafordul, áll az egyik vezető londoni gazdaságkutató cég globális előrejelzésében. A kelet-európai EU-térségben a magyar kilátásokat terheli a legnagyobb kockázat.

Az Economist Intelligence Unit (EIU) – a világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdaságelemző központja – hétfői előrejelzése szerint a 2004-ben mért 5 százalékos csúcsról és a tavalyra várt 4,4 százalékos átlagról a világgazdaság növekedése 2006-ban várhatóan 4,0, 2007-ben 3,9 százalékra lassul, de 2008-ban már kissé visszagyorsul 4,0 százalékra.

A londoni gazdaságkutató központ az euróövezetre óvatosan derűlátó előrejelzést adott: a jelentés szerint a térség gazdasága a 2005-re becsült 1,2 százalék után az idén 1,8, jövőre 1,9, 2008-ban 2,0 százalékkal fog növekedni.

Kelet-Európa továbbra is éllovas

A tágabb értelemben vett Kelet-Európa növekedése – bár jelentősen lassult a két évvel ezelőtt csúcsról – továbbra is messze meghaladja a világátlagot. A jelentés szerint a térség egésze a 2004-es 6,7 százalék és a 2005-re várt 5,0 százalék után az idén 5,1, jövőre 4,8, 2008-ban 4,7, 2009-ben 4,5 százalékkal növekszik.

A közép-európai EU-országokra – Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia – adott növekedési előrejelzések ugyanerre az időszakra 0,5–1,0 százalékponttal lassabbak a térségi átlagnál.

Az EIU ugyan az eddigi 3,7 százalékról 4,2 százalékra emelte a tavalyi magyar növekedésre adott becslését, a jelentés szerint azonban ennek zöme a számítási metodikában eszközölt változtatásokból ered, jóllehet része van benne a tavalyi harmadik negyedévi „robusztus” teljesítménynek is.

Hiányzik a költségvetési önmérséklet

A cég 4,4 százalékos átlagos növekedést vár 2006–2007-re, megjegyzi ugyanakkor, hogy a kelet-európai EU-gazdaságok közül a magyar kilátásokat terhelik a legnagyobb kockázatok. Ezek közül kiemeli a jelentés, hogy a pénzügyi szektoron kívüli vállalatoknak folyósított hitelek csaknem fele, a hosszú lejáratú lakossági kölcsönöknek pedig több mint a fele devizaalapú hitel. Ez kevésbé lenne aggályos, ha Magyarország jó ütemben haladna az euró bevezetése felé, a múltbeli és jelenlegi kormányok azonban csekély hajlandóságot mutattak-mutatnak a költségvetési önmérsékletre – áll a jelentésben.

Az EIU szerint a költségvetési konszolidáció jó eséllyel az áprilisi választások után is csak lassan fog beindulni, és a magyar gazdaság csak „valamikor a következő évtized elején” lesz abban a helyzetben, hogy meghonosíthassa az eurót.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik