Egészségügyi variációk

Megengedhetetlen, hogy a nyugdíjasok anélkül vegyék igénybe az egészségügyi ellátásokat, hogy járulékot fizetnének − fogalmazott Bokros Lajos, a Közép-európai Egyetem (CEU) vezérigazgatója a napokban, „Az öngondoskodás és a magánforrások szerepe az egészségügyi reformban” című konferencián tartott előadásában.

A Magyar Önkéntes Egészségpénztárak Szövetsége által szervezett eseményen a CEU professzora kifejtette: az egészségügyi szolgáltatások legnagyobb részét értelemszerűen a 3,1 millió nyugdíjas veszi igénybe. Bokros elengedhetetlennek tartja, hogy a szolgáltatásokért fizessenek azok, akik igénybe veszik, így nézete szerint kívánatos lenne, hogy nyugdíjba vonulással csak a nyugdíjjárulékok további fizetése szűnjön meg, az egészségbiztosítási járulékot továbbra is fizetni kellene. Az átmeneti időszakban a nyugdíjasok járulékfizetésének forrása a 13. havi nyugdíj lehetne.

A magyarországi és régiós egészségügyi reformokat egy hajdan volt hiánygazdaság romjain kell létrehozni, s ez adja a helyzet különlegességét. De amíg azt már szinte el is felejtettük, hogy milyen nehéz volt autóhoz, lakáshoz vagy telefonhoz jutni az elmúlt rendszerben, addig az egészségügyben még mindig hiánygazdaság van. A szektorban mutatkozó túlkereslet egyik oka, hogy az orvos képes manipulálni a saját maga iránti keresletet. A másik ok, hogy mi magunk is túl gyakran keressük fel az orvost, s a sorban állás elkerülése érdekében bevetjük a tőkét, a hálapénzt vagy a kapcsolati tőkénket. A magán- és az állami tőke pedig egymás rovására jelenik meg az egészségügyi rendszerben, egyebek közt azért, mert a hálapénz rontja az adófizetési morált („Minek fizetek én kétszer ugyanazért?!”). A következmény Bokros szerint több százezer potyautas és minimálbérre bejelentett, valamint hatalmas hiány a rendszerben.

Horváth Ágnes, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium államtitkára – szigorúan magánvéleményeként – kifejtette, elképzelhetőnek tartja, hogy az állam a nyugdíjakat „bruttósítsa”, s ezzel teremtse meg a járulékfizetéshez szükséges forrást. „Nem a munkát terhelő adók mértékének, hanem a járulékot fizetők számának növelése tűnik üdvözítő megoldásnak az egészségbiztosítási kassza súlyos forráshiányának orvoslására” – állítja Vadas László, a vállalati tanácsadással foglalkozó CEMI munkatársa. Magyarországon kiugróan alacsony a foglakoztatási ráta: míg a bővítés előtti 15 EU-országban a 15−65 évesek 65 százaléka tartozik a foglalkoztatotti körbe, addig nálunk ez az arány 56,8 százalék. Ezzel szemben viszont az egészségügyi kassza terhei nagyobbak: az OECD-országokban 100 főre 4,2, Magyarországon 5,9 kórházi ágy jut, s az orvos-beteg találkozók száma (évente átlagosan 12) is kétszerese az OECD-átlagnak.



• Feltörekvő remények
Visszatérhet a bizalom a feltörekvő országok piacai iránt, köszönhetően az indiai és a kínai gazdaság keresletnövekedésének.

Afeltörekvő országok részvénypiacai magukhoz tértek a harmadik negyedévben az előző időszak súlyos veszteségeit követően, mivel a befektetők várakozásai szerint a gazdasági növekedés fellendülése ismét keresletet támaszt a fogyasztói javak iránt. A fejlődő országokban a lakossági kereslet így gyorsabb ütemben nőhet, mint a fejlett gazdaságokban.

A feltörekvők részvénypiacainak teljesítményét dollár alapon mérő Morgan Stanley Capital International Emerging Market Index (MSCI) a harmadik negyedévben 4,4 százalékot emelkedett. Az Ázsia, Latin-Amerika, Kelet-Európa, a Közel-Kelet és Afrika piacait összesítő index az utóbbi kilenc negyedév közül nyolcban nőtt. A mutató a második negyedév átlagában 5,1 százalékkal esett, s ez a május-júniusi 25 százalékos zuhanás következménye.

Az ázsiai régió MSCI indexe – Japánt nem számolva – a harmadik negyedévben csaknem 5 százalékkal emelkedett. A világ két legnépesebb országa, Kína és India belföldi keresletének erősödése, valamint a japán gazdaság felélénkülése jókora profitjavulást és így részvényárfolyam-emelkedést hozott az ázsiai cégeknek.


• Hazai kilátások
Társadalmi feszültségek mellett konszolidált gazdasági folyamatokra számít jövőre a GKI.

Látványos javulásra lehet a következő évben számítani Magyarország megítélésében, a szigorú költségvetés és a körvonalazódó reformok következtében – vélekedik a GKI Gazdaságkutató Zrt. és az Erste Bank közös előrejelzése. A befektetők bizalmának javulása a forint erősödését is eredményezheti.

A kutatók szerint a magyar gazdaság fejlődése a második negyedévben kissé lassult, júliusban viszont valamelyest gyorsult. Az ipari termelés további javulására enged következtetni, hogy a rendelésállomány, s ezen belül az új rendelések egyaránt magas szinten vannak. A lakossági kereslet visszaesésének jelei máris érzékelhetők, lassult a kiskereskedelmi forgalom növekedési üteme, s folytatódott a gépjármű-kereskedelem visszaesése. Az üzemanyag-forgalom azonban a magas ár ellenére töretlenül 10 százalékkal bővül.

Az infláció márciusban és áprilisban volt a legalacsonyabb, 2,3 százalékkal, azóta emelkedik, s augusztusban már 3,5 százalék volt. Az augusztusi energiaár-emelés és a szeptemberi áfaemelés hatására a pénzromlás decemberben elérheti az 5,8 százalékot, éves átlagban a 3,7 százalékot. Az infláció tetőzése 2007 kora nyarán várható, amit a GKI szerint gyors esés követ majd.

Az idei második félévben a költségvetési megszorítások hatására lassul a reálkeresetek növekedési üteme, így az év egészében 2,5 százalék körüli reálbér-növekedés várható.

A folyó fizetési és tőkemérleg együttes hiánya az első félévben 400 millió euróval volt magasabb a tavalyinál, de ez főleg az EU-támogatások második félévre tolódásával függ össze. Az áruforgalmi mérleg javult, a szolgáltatási romlott – de ezen belül az idegenforgalmi kedvezőbb lett -, a jövedelemkiáramlás pedig gyorsult.