A meghirdetett 2006-2010-es stratégiával összhangban a Mol a gázüzletből felszabadított tőkét legfontosabb üzletágaiban, a kutatás-termelésben és a feldolgozás és kereskedelemben olyan értékteremtő beruházásokra kívánja fordítani, amelyek a stratégiájába illeszkedő növekedést biztosítanak a csoport számára.
A Mol az E.ON-tól a tranzakció lezárását követően a napokban 300 millió eurót kap vételárként, illetve 2009 végig – az eladott gázüzletágak jövedelmezőségének függvényében – még maximum 290 millió eurót. Ez utóbbi összeg nagyságát azonban a jövedelmezőség alapvetően befolyásolja.
Az Európai Bizottság (EB) engedélyének megadását követően a Mol Rt. és az E.ON 2006. január 12-én állapodott meg a gáztranzakció zárásáról. A két cég eredetileg 2004. november 11-én kötött megállapodást a Mol Földgázellátó Rt.-ben és a Mol Földgáztároló Rt.-ben lévő 75 százalék mínusz egy részvény részesedésének, valamint a Panrusgáz Magyar-Orosz Gázipari Rt.-ben (Panrusgáz) meglévő 50 százalékos részesedésének eladásáról.
Az EB kikötésének megfeleően a Mol a földgázellátó és a földgáztárolóban lévő 100 százalékos részesedését eladta az E.ON-nak 2006. március 31-i zárással. Az eredeti megállapodáson felüli rész értékesítéséhez még a Magyar Energia Hivatal engedélye szükséges volt.
A Mol eladott tulajdonrészeinek vételára a 2006. március 31-i várható mérleg alapján és a Mol lehetséges összes jövőbeni, ezen tranzakcióval kapcsolatos pénzügyi kötelezettségeinek maximális összegével módosítva 300 millió euró. Ezen túlmenően az E.ON átvállalja a Mol-nak a földgázellátóval és földgáztárolóval szemben fennálló 600 millió euró értékű teljes tulajdonosi hitelét, szintén a 2006. március 31-i várható mérleg alapján.
Az oroszok kezében landol
Az ügylet nyélbeütése óta azonban napvilágot láttak olyan hírek is, miszerint a német társaság többek között magyarországi gázüzletrészeket ajánl a Gazprom orosz gázmonopóliumnak a jamal-nyenyecföldi Juzsno-Russzkoje földgázlelőhely kiaknázásában való részesedésért, és az erről szóló megállapodást áprilisban írják alá.
A Mol gázüzletágakon kívül az E.ON a már tulajdonában lévő magyarországi gázszolgáltatóban, az E.ON Hungariában is részesedést kínál a Gazpromnak.
A Mol a Panrusgaz magyar-orosz kereskedőcégben meglévő részesedését is el akarja adni az E.ON-nak, de ehhez a társtulajdonos Gazprom hozzájárulására is szükség van.
A Gazprom kaszál
Mivel az E.ON 24,5 százalékos részesedést akar a Juzsno-Russzkoje kiaknázásában, a magyarországiakon felül más európai üzletrészeket is át kell adnia a Gazpromnak. A Kommerszant című orosz lap korábbi értesülése szerint a német konszern bulgáriai, csehországi, lengyelországi és szlovéniai részesedéseket adhat még át orosz stratégiai partnerének. A Gazprom korábban többször jelezte érdeklődését az E.ON Olaszországban épülő erőművei iránt is.
A hírek szerint a Juzsno-Russzkojén kitermelendő gázzal akarják megtölteni a Balti-tenger alatt tervezett, Oroszországot és Németországot közvetlenül összekötő, vitatott gázvezetéket, amelynek építésébe az E.ON már betársult a Gazprom mellé. A másik 25 százalékos német társ, a BASF már részesedést kapott a Juzsno-Russzkoje kiaknázásában is, cserében növelve a Gazprom részesedését németországi értékesítő vegyes vállalatukban.
