A parlament múlt év november közepén módosította a lakásbérleti törvényt, az új szabályokat március 31-jétől kell alkalmazni. Eddig csak az önkormányzati és az állami lakásokra kötött bérleti szerződéseket kellett írásba foglalni, a módosítás viszont már valamennyi bérleti szerződésre kötelezővé teszi az írásos formát. A módosítás részletezi, hogy a bérlet részletes feltételeit tartalmazó önkormányzati rendelet milyen feltételeket szabhat a tulajdonában lévő szociális-, illetve piaci bérlakásra. A szociális bérlakásnál figyelemmel kell lenni a bérlő jövedelmi és vagyoni körülményeire, míg a piaci bérlakás esetén óvadékot lehet kérni.
Az önkormányzati rendelet előírhatja azt is, hogy a bérlőnek életvitelszerűen a lakásban kell laknia. A két hónapot meghaladó távollétet írásban kell bejelenteni, és ha az méltánylandó – például egészségügyi ok, tanulmányok folytatása – akkor a bérlőnek nem lehet felmondani. A rendeltetésszerű használat ellenőrzésének gyakoriságát is az önkormányzati rendelet tartalmazza, míg magán bérlakás esetén azt a szerződésbe kell foglalni.
A karbantartás a bérlő feladata
Az új szabály megosztja a fenntartási terheket a bérbeadó és a bérlő között. A lakás burkolatainak, ajtóinak ablakainak és berendezéseinek karbantartásával, felújításával, cseréjével kapcsolatos költségeket eddig a bérlő viselte, de ettől eltérően is meg lehetett állapodni. A megállapodásos teherviselés lehetősége megmarad, de ha nincs ilyen egyezség, akkor a karbantartás és felújítás a bérlőt, míg a csere a bérbeadót terheli. Ha minden felsorolt kötelezettség a bérlőt terheli, akkor – szociális bérlakás esetén – a lakbért ennek figyelembevételével kell megállapítani. Ha felújítják az épületet, vagy a vezetékrendszert javítják, cserélik, akkor a lakáson belüli munkák költsége a bérbeadót terheli.
A felmondásnál az az újdonság, hogy eddig a szerződésben három hónapnál rövidebb felmondási időt is ki lehetett kötni, ezt a rövidítést a módosított törvény megszünteti. Jelenleg az önkormányzati bérlakásra szóló bérleti jogot – cserelakás biztosításával – csak akkor lehet felmondani, ha az épületet átalakítják, korszerűsítik, lebontják, vagy a társbérletet megszüntetik. Márciustól ez a szabály csak a szociális bérlakásokra vonatkozik, a piaci alapúakra nem.
A lakásbérleti jog cseréjénél eddig az önkormányzati rendelet kimondhatta, hogy a bérleti jog kizárólag másik lakásra cserélhető. Most a törvény írja elő azt, hogy a bérleti jog kizárólag másik lakás bérleti vagy tulajdonjogára cserélhető. Feltehetően a lakásmaffia elleni fellépés miatt került be a módosításba ez a kikötés, mint ahogy az is, hogy önkormányzati bérlakás cseréjénél a bérbe adónak kérnie kell a cserepartner bérleti szerződését, vagy – tulajdonra történő csere esetén – a 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapot.
Három típusú bérlakás
A lakbérre konkrét összeget a módosított törvény sem állapít meg, viszont három típusba osztja be az önkormányzati bérlakásokat. A szociális bérlakásoknál a már említett jövedelmi-vagyoni viszonyokhoz mérten a támogatást is meg kell állapítani a helyi rendeletben. A költségelvű bérlakásoknál a lakbérből minden ráfordításnak meg kell térülnie, míg a piaci bérlakásoknál nyereséget is tartalmaz a lakbér (ennek nagyságát azonban a helyi önkormányzat dönti el). Azok, akik ez év március 31-én nyugdíjasok, de 1994. január 1-jétől határozatlan idejű bérleti szerződésük van, legfeljebb költségelvű lakbért tartoznak fizetni.
A privatizációs szabályok kapcsán kikerült a törvényből az a megkötés, hogy annak a bérlőnek a lakását, aki nem él vételi jogával, öt évig csak a hozzájárulásával lehet eladni. A nyugdíjasok feje fölül viszont – a bérleti szerződés lejártáig – továbbra is csak a hozzájárulásukkal lehet eladni a lakást. A vételár meghatározása változatlan maradt, viszont a vevő 25 év helyett 15 éves részletfizetési kedvezményt kaphat, és az első részlet 10 százalék helyett 20 százalék kell, hogy legyen.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
