Annak ellenére, hogy a magyarországi háztartások eladósodottsági szintje még jelentősen elmarad a fejlettebb hitelpiacokétól, a magasabb kamatszint és hitelpiac sajátosságai miatt a háztartások törlesztési terhei már megközelítik a fejlett országokban tapasztalt szintet.
Az eladósodott háztartások – és a hitelező bankok – kockázatait tovább növeli, hogy egyes felmérések szerint az eladósodott háztartások közel 60 százaléka nem rendelkezik pénzügyi megtakarítással.
Tízszázalékos hiteldrágulás
Egy 20 százalékos forintgyengüléssel és 6 százalékpontos hozamemelkedéssel járó helyzet beállta az átlagos törlesztési teher közel 10 százalékos emelkedését hozná magával. Sok adóst azonban ennél jóval komolyabb mértékben érintene a fenti kedvezőtlen forgatókönyv: a hitel típusától függően akár 30-40 százalékkal is nőhetnek a törlesztőrészletek, ami pedig jelentősen megnövelné a nem fizetők arányát – figyelmeztet a jegybank.
A háztatásoknak nyújtott devizahitelek erőteljes bővülésével egyre nő a bankok által vállalt kockázat. A bankokra ugyanakkor egyre erősödő „hitelkínálati nyomás” nehezedik, a kínálati versenyben pedig egyre nagyobb szerephez jutnak a marketingeszközök és a különböző értékesítési csatornák. A marketingkiadások gyorsan emelkednek: 2005-ben már megközelítették a 25 milliárd forintot. A korábbi stagnálással ellentétben a bankfiókok száma is nőtt, igaz, hogy az új egységek jelentős része csak 3-4 fővel dolgozó értékesítési pont.
Az árverseny hiánya miatt magas a marzs
Gyenge a bankok közötti árverseny – szögezi le a jegybank. Több bank is úgy kívánja csökkenteni a devizahitelezés kockázatát, hogy mérsékli az euróban felvett hitelek kamatfelárát, így szeretné buzdítani az ügyfeleket a svájci frankban felvett hitelekhez képest valamivel alacsonyabb kockázatú euro-hitelek felvételére. A kamatfelár a csökkentés ellenére még mindig igen magas, a nyugat-európai kamatmarzs két-háromszorosa, ami az MNB szerint jelentős mértékben a gyenge árversenyre vezethető vissza.
A magas kamatmarzs egyik oka a magas kamatszint – a kamatszint és a kamatmarzs között általában pozitív a kapcsolat -, másik oka a magyar bankrendszer magas költséghányada. 2004-ben a magyarországi bankrendszer a második legmagasabb költségaránnyal működő bankrendszer volt a 25 Európai Uniós ország között. Az elmúlt években csökkenő tendenciát mutatnak a banki költségek, de a marzsok nem csökkentek. Mindez azt sugallja, hogy a bankok nem vagy csak kis mértékben osztották meg az ügyfelekkel a hatékonyságjavulásukból eredő költségcsökkentést, ami az árverseny elégtelenségére utal – szögezi le a jegybank.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
