Bill Gatesnek van egy titkos fegyvere, nevezetesen egy alig ismert tajvani cég, a High Tech Computer (HTC). A Microsoft már régóta ki akarja terjeszteni a Windows operációs rendszert az okostelefonokra (smart phone), azaz a számítógépes funkciókkal rendelkező készülékekre is. Az ilyen eszközök gyártásához azonban partnerekre van szüksége, s ezek egyike a HTC. Az amerikai szoftveróriás jogdíjat kap minden egyes okostelefon és PDA kézi számítógép után, amelyet a HTC a T-Mobile-nak, a Vodafone-nak, a Cingularnek és más mobilszolgáltatóknak elad. Éppen ezért a két vállalat intenzív együttműködést folytat. „Közös a génállományunk” – fogalmaz Scott Horn, a Microsoft Mobile & Embedded nevű részlegének vezetője.
Peter Chou, A HTC vezére. Távolra tekint.
A fő ok, amely miatt a Microsoft ragaszkodik partneréhez, maga Peter Chou, a HTC vezérigazgatója. Míg sok tajvani vállalatnál a költségek drasztikus leszorítása az elsődleges cél, addig Chou a többletköltséggel nem törődve gyakran visszaküldi mérnökeit a tervezőasztalhoz, hogy a készülő termék pontosan olyan legyen, amilyet ő akar. A Star Trek kódnevű telefont például háromszor is újraterveztette, mert nem volt megelégedve annak hang- és képteljesítményével. „Ez a mostani már a negyedik generációs modell, de az első, amely a boltokba kerül. Az előző hármat visszadobtam” – ad konkrét példát üzleti filozófiájára.
ELRAGADTATÁS. A negyedik sorozatszámú Star Treket viszont végre nyertes darabnak tartja. A telefonban van MP3-lejátszó, kamera, e-mailezni lehet vele, s mindez a Windows karcsúsított verziójával működik. A Microsoftnál el vannak ragadtatva a HTC vezérétől. „Szinte soha nem lehet tudni, hogy Peter milyen designújdonsággal áll elő” – mondja Scott Horn. Chou különösen a flipes modell karcsú vonalaira büszke, szerinte nincs ennél keskenyebb okostelefon a piacon. Úgy véli, a korábbi változatok csalódást okoztak volna a fogyasztóknak. „Ha középszerű termékkel jönnénk ki, az lehűtene minden lelkesedést” – indokolja a módosításokat.
A lelkesedés a nyereségnek is jót tesz. Miközben számos tajvani rivális szenved a kíméletlen versenytől és a profitráta zsugorodásától, a HTC a Google-hoz fogható mértékben szárnyal. Március végén közzétett éves jelentése szerint árbevétele tavaly az előző esztendei kétszeresére, 2,2 milliárd dollárra, nyeresége pedig a háromszorosára, 356 millió dollárra nőtt. Részvényárfolyama 2003 óta több mint ezer százalékkal emelkedett.
S a legtöbb ágazati elemző nem is vár lassulást. A Gartner piackutató cég szerint az okostelefonok ugyan ma még csak 6 százalékát teszik ki a mobilkészülék-piacnak, 2009-re azonban ez az arány várhatóan 26 százalékra emelkedik. A JP Morgan Chase befektetési bank arra számít, hogy a HTC jövőre 5,3 milliárd dollár árbevétel mellett 988 millió dollár nyereséget ér el. A forgalma az idei első negyedévben 81 százalékkal nőtt – nem utolsósorban az olyan remekbe szabott készülékeknek köszönhetően, mint a Universal típusnevű, elfordítható kijelzős PDA.
A Microsofttal való együttműködés még 1997-ben kezdődött, amikor az amerikai Digital Equipment tajvani leányvállalatától kilépő mérnökök csapata megalapította a HTC-t. Hamar eldöntötték, hogy a Windowszal futó hordozható eszközökre fognak koncentrálni. Ők alkották meg az egyik első Windows alapú kézi készüléket, amely a Compaq Computer népszerű iPAQ-jeként aratott sikert.
Öt évvel később a HTC kifejlesztette az első windowsos okostelefont. „Nem akartunk visszatérni a szerverekhez vagy notebookokhoz, azokat túl unalmasnak találtuk” – emlékszik vissza David Chen, a vállalat akkori második embere, aki most a kutatás-fejlesztést irányítja. Az évek során a HTC mérnökei szorosan együttműködtek microsoftos társaikkal, s Chou még ma is háromhavonta átruccan az amerikai óriáscég seattle-i központjába, hogy találkozzon Bill Gatesszel, Steve Ballmer vezérigazgatóval és más csúcsvezetőkkel.
A HTC most igyekszik az eddiginél is többet kihozni ebből a kapcsolatból. A közelmúltig jó néhány mérnöke dolgozott ugyan a Microsoftnál, de nem voltak olyan emberei, akik ott helyben, az Egyesült Államokban „házaltak” volna termékeivel a mobilszolgáltatóknál. Chou ezért tavaly júniusban felvette a korábban a T-Mobile International készülékbeszerzéseit felügyelő Todd B. Achillest, méghozzá azzal a feladattal, hogy – mint Achilles mondja – „igazán beinduljanak a dolgok”.
Bár a cég nem hozza nyilvánosságra amerikai árbevételét, a nyomulás eredményesnek tűnik. Januárban a Cingular bejelentette, hogy bővíti kínálatát a Star Trek egyik változatával. Március 30-án az amerikai népszámlálási hivatal 600 millió dolláros megrendelést adott egy floridai vállalatnak, a Harrisnek 500 ezer Windows-rendszerű okostelefonra. A 2010-es népszámláláskor használandó készülékeket a HTC fogja szállítani. Hat nappal később a mobiltelefonos tévéadást tervező amerikai Modeo cég tudatta, hogy a HTC gyártmányait fogja használni a szolgáltatáshoz.
KIHÍVÁSOK. A HTC-nek ma két nagy kihívással kell szembenéznie. A Windows alapú eszközök kategóriájában szinte egyeduralkodó ugyan, csakhogy a Canalys piackutató cég szerint a globális eladások háromnegyedét a finn Nokia által is támogatott brit Symbian konzorcium szoftverét használó okostelefonok teszik ki, szemben a Microsoft 8 százalékával. Ráadásul a Microsoft-partnerség megnehezíti a HTC számára, hogy Symbian-szoftverrel vagy egyéb alternatív programmal, például Linuxszal működő telefonokat készítsen. A másik fenyegetést a Research in Motion által gyártott, a mobil e-mailezésben etalonnak számító BlackBerry jelenti. A HTC a Microsofttal közösen dolgozik egy alternatív termék, a szolgáltatók számára olcsóbbnak ígérkező Direct Push kifejlesztésén.
Chou a távolabbi jövőbe is tekint. Tavaly létrehozott egy új kutatás-fejlesztési részleget, Magic Labs néven, ahol a mérnököknek az a feladatuk, hogy radikálisan új termékeket gondoljanak ki, de ha már az ötletelés volt a követelmény, attól sem riadtak vissza, hogy hóbortosnál hóbortosabb címeket adjanak maguknak, olyanokat, mint szoftvermágus vagy műszaki varázsló. „Mindenkinek szabad kezet adunk, hogy azt csinálja, amit akar. Teljesen új kategóriákban gondolkodunk” – mondja John C. Wang, a laboratórium „innovációs fővarázslója”. Bár részleteket Chou nem árul el a boszorkánykonyha terveiről, megkockáztatható, hogy a nagy varázsló itt is jó párszor zavarja majd vissza a tanítványait a tervezőasztalhoz.
