Összesen 24,5 milliárd eurós finanszírozási programot állítottak össze a kelet-európai bankrendszerek és vállalatok megsegítésére a világ vezető nemzetközi befektetési és hitelintézetei, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), az Európai Beruházási Bank (EIB), és a Világbank.
Hárman dobják össze
A terv a válságra adott nemzeti szintű válaszlépéseket egészíti ki. Célja „gyors, nagyarányú és összehangolt” pénzügyi segítség a reálgazdaságnak – különösen a kis- és közepes vállalatoknak – nyújtandó hitelezés támogatására, magánbankokon keresztül – hangsúlyozták a program hivatalos bejelentésekor Londonban.
A legnagyobb hozzájárulást az EIB adja, 11 milliárd euróval. Ennek a résznek a kedvezményezettje a közép-, kelet- és dél-európai kis- és középvállalati szektor. Az EIB 11 milliárd eurós finanszírozásából 5,7 milliárd euró máris hozzáférhető „gyors szétosztásra”, további 2,8 milliárd eurónyi finanszírozást az intézet várhatóan április végéig hagy jóvá, és ezen felül is várhatók még kiutalások.
A kiscégek túléléséért
A Világbank hozzávetőleg 7,5 milliárd euróval járul hozzá a csomaghoz, ebből az idén és jövőre összesen 3,5 milliárd euró jut a felzárkózó európai bankszektor problémáinak kezelésére.
Az EBRD 2009-2010-ben 6 milliárd euróig terjedő összeget nyújt a térségi pénzügyi szektornak – és közvetlenül a kis- és középvállalatoknak -, befektetés, valamint adósság- és kereskedelem-finanszírozás formájában.
Philippe Maystadt, az EIB elnöke szerint a közös akcióterv felgyorsítja a válságtól súlyosan érintett közép-, kelet- és dél-európai országok reálgazdaságának életfontosságú finanszírozását a bankokon keresztül, és elősegíti, hogy a kisvállalatok túlélhessék „e viharos időket”.
Még sok a homály
Egyelőre nem ismertek a pénzügyi csomag részletei, így nagyon nehéz megmondani, hogy milyen hatással lesz a keleti régió gazdaságaira – mondta kérdésünkre Kuti Ákos, a Cashline Értékpapír elemzője. Nem tudni még például, hogy milyen kereskedelmi bankok vehetnek részt a programban, kiket mi alapján tőkésítenek fel, a kis- és középvállalkozások meghitelezésének mik lesznek a kritériumai, s hogy milyenek lesznek a kölcsön kondíciói.
Emlékezetes – fűzte hozzá az elemző -, hogy a magyar kormány is bedobott már egy bankmentő csomagot, azzal a szándékkal, hogy ösztönözze a bankokat a hitelek nyújtására, amiből azonban a pénzintézetek köszönték, de nem kértek. A látványos elutasítás hatására a kormány „újratölti” a programot, az állítólag kedvezőbb feltételű konstrukció év végéig élne.
Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium szóvivője szerint az a jelentős különbség, hogy eddig a nemzeti kormányok elszigetelten próbáltak megoldásokat találni, s talán ennek egyik következménye volt, hogy a magyar bankmentő csomagból sem kért senki. Egy nagy és összehangolt nemzetközi akció, mint amilyen most a 24,5 milliárd eurós viszont sikeresebb lehet, hiszen térségi szinten növeli a bankok likviditását, segíti elő a vállalkozások forráshoz jutását.
Gyurcsány uniós pénzalapot sürget
Magyarország azt szeretné, ha az Európai Unió egy 180 milliárd eurós alapot hozna létre a kelet-európai bankok és vállalatok támogatására, hogy ezzel ellensúlyozni lehessen a nemzetközi pénzügyi válság hatásait – ezt már Gyurcsány Ferenc mondta a Bloomberg hírügynökségnek adott interjújában.
A magyar miniszterelnök kifejtette, hogy az „Európai Stabilizációs és Integrációs Program” rövid távra biztosítana forrásokat a kormányzatok számára, tartalmazná a magánszektor adósságainak átalakítását, a bankok feltőkésítését és a vállalatok likviditásának javítását. Mint a miniszterelnök megjegyezte: a tervet az e hét végi uniós csúcstalálkozón fogja ismertetni.
„Csökkentenünk kell a régió kockázatait, és ez pusztán csak szavakkal nem megy”- jegyezte meg, hozzátéve, hogy a Európai Uniónak vezető szerepet kell betöltenie a stabilizálásban. Szerinte a csomag révén minden bizonnyal féket lehet vetni a nemzeti valuták leértékelődésének, amely jelenleg a régió legnagyobb kockázati tényezője.
