Bár számos közgazdász és bankár szerint már elértük, vagy legalábbis megközelítettük a válság mélypontját, és a hazai pénzügyi szférát az utóbbi hónapokban semmiféle sokk nem érte, a kereskedelmi bankok egyre jobban hajtanak a lakossági megtakarításokra. Az akciós betétek átlagos szintje mintha nőtt volna előző, januári vizsgálatunk óta: találkozhatunk 13-15 százalékos hozamot ígérő ajánlatokkal is banki honlapokon, igaz, a vonzó kamatokhoz néha többet várnak az ügyféltől pénze elhelyezésénél.
Illusztráció: Rédley Tamás
Megsínyli a gazdaság a kamatversenyt?
Az új betétekért folyó kemény versenynek több, egyszerre is érvényes magyarázata van. A külföldi anyabankok vélhetően továbbra is drágán pénzelik magyarországi érdekeltségeiket, ezért azok inkább a piacról szereznek forrásokat. A régóta tartó kamatversenyt Simor András jegybankelnök azzal indokolta egy minapi konferencián, hogy a hazai gyakorlatban a válság előtt a pénzintézetek betéteik 150 százalékát helyezték ki hitelként, a különbözetet pedig a piacról biztosították. A krach beköszönte óta viszont egyre kevésbé szeretnének a bankközi devizapiactól függni, inkább a betétgyűjtés felpörgetésére és a hitelezés szigorítására, visszafogására koncentrálnak.
Az utóbbi logika és a magas betéti kamatok a megtakarítóknak kedvezőek, a gazdaság egészének vélhetően kevésbé. A bankok alapvetően a marzsból, vagyis a betéti és a hitelkamatok különbségből élnek, így a magas betéti kamatok még magasabb hitelkamatokat jelentenek, ezek pedig visszafogják a gazdasági aktivitást.
Figyeljen és váltson!
Kamatkörképünk nyilvánvaló tanulsága, hogy érdemes bankot váltani és odafigyelni: míg a régi, „otthagyott” betétek általában 4,25-5,50 százalékot kamatoznak, addig a bankok akciósan, a náluk elhelyezett friss megtakarításokért általában 10-13 százalékos kamatot fizetnek. Lássuk a számokat.
A legnagyobb számot az MKB akciós ajánlatában találtuk: 2 hónapra akár évi 16 százalékos kamatot is kínálnak a legalább 50 ezer forintos betétre, de csak akkor, ha tulajdonosa életbiztosítást is köt a bankkal. A K&H kevésbé bonyolult konstrukciót kínál akciósan: legalább 50 ezer forintos, két hónapra lekötött betétre 13,13 százalékos éves kamatot fizetnek, sőt nyereményjátékkal is szórakoztatják reménybeli új ügyfeleiket.
Az Unicredit szintén két hónapra és friss pénzre ad 12,5 százalékos kamatot, ráadásul a lekötött összeg egy részéhez idő előtti hozzáférést is kínál. A CIB akciós konstrukciója egyszerű: bármekkora új összegre, három hónapos lekötésre kínálnak 12 százalékos hozamot. Az Erste 6 hónapra 11,5, egy évre 12 százalékos akciós éves kamatot hirdetett a legalább 100 ezer forintos, a bank számára új megtakarításokra, a Raiffeisen ugyanekkora összegre, de csak négy hónapra kínál akciósan 12 százalékot.
Az OTP akciója az előzőekhez képest nem túl gáláns: a legnagyobb lakossági banknál is elérhető ugyan a 12 százalékos betéti kamat, de csak akkor, ha a régi ügyfelek legalább 1 millió forinttal növelik a banknál tartott pénzüket; csak az e fölötti összeg kamatozik éves szinten 12 százalékkal, 3 hónapig.
A betétekért folyó versenyből a honlapokon található ajánlatok szerint átmenetileg kiiratkozott az FHB és a Budapest Bank: a pénzintézetek 10,5 százalékos kamatot ígérnek új betéteseiknek rövid távon, változó feltételek mellett.
Már takarékoskodnánk
A lakosság a jelenlegi gazdasági helyzetben a megtakarításokat, befektetéseket preferálja a hitelfelvétellel szemben – derül ki a GfK legfrissebb, szerdán ismertetett kutatásából; ilyen pénzügyi attitűdre a kutatások kezdete, 1995 óta nem volt példa. Az intézet felmérése szerint tavaly az első félévben a lakosság 4 százaléka, idén az első négy hónapban már 6 százaléka kívánt banki termék segítségével takarékoskodni. A GfK a lakosság szándékait szondázta – a valós megtakarítások aránya egyelőre nem ismert.
Az akciós banki kamatok igen vonzóak, a kormány és a jegybank által várt 4,5 százalékos éves infláció mellett nagyjából 8 százalékos reálhozamot jelentenek. Kockázat pedig nincs: az állam a betétekért felső korlát nélkül garanciát vállal.
