Nyilván számít a betéti kamatok alakulása szempontjából a jegybanki alapkamat folyamatos csökkenése; a kérdés az, hogy mennyire gyorsan és milyen mértékben jelentkezik a kereskedelmi bankok kamataiban a jegybanki alapkamat változása – mondta a FigyelőNetnek Gém Erzsébet. A Kopint-Tárki vezető kutatója szerint a hitelintézetek forrásigénye a külföldi (főleg az anyabankoktól származó) források csökkenése, drágulása és lejáratuk rövidülése miatt továbbra is nagy, tehát a bankok versenye a lakossági megtakarításokért éles, így a kamatvágások hatása a megszokotthoz képest később jelentkezik.
A kutató szerint erre jó példa, hogy a november végén elkezdődött kamatvágás-sorozat a betéti kamatokat egészen január elejéig nem mérsékelte. Az új év első napjaiban azonban a kereskedelmi bankok 100-200 bázisponttal csökkentették a kedvező konstrukciók keretében nyújtott korábbi igen magas, 13 százalék körüli betéti kamataikat. Gém Erzsébet úgy véli:
bár az átlagos betéti kamatszint így jóval alacsonyabb lett, a bankok hazai forrásokra való ráutaltsága továbbra is relatíve magasan fogja tartani a betéti kamatokat és lassítja a jegybanki alapkamat – optimális esetben további – csökkenésének követését, miközben a bankok egyedi forráshelyzetétől függően találkozhatunk még kiugró betéti kamatokkal is.
Nagyon nem kell sietni a lekötéssel
Nem számít gyors és drámai betétikamat-csökkenésre a Magyar Bankszövetség vezető tanácsadója sem. Müller János szerint amíg a nemzetközi piacokon a forrásszerzés nem válik ismét gördülékennyé a pénzintézetek számára, addig a betéti kamatok magasabbak maradnak, mint a jegybanki alapkamat.
Egyensúlyt keresnek
A magas betéti kamatok magas hitelkamatokat jelentenek, mert a bankok alapvetően a kétféle kamat különbségéből élnek. A hitelintézetek most egyfajta új egyensúlyt keresnek: kutatják, mennyi pénzt érdemes gazdaságosan fizetni új forrásokért, amelyeket még ki is tudnak helyezni, vagyis hol húzódik a hitelfelvevők tűrőképessége – érzékeltette a bankok helyzetét Müller János.
A bankszövetség vezető tanácsadója úgy véli, az egyensúlyi pont még nincs meg, és továbbra is érdemes a megtakarításokat lekötött betétben tartani.
Stabilan 10 felett
Az akciós betétikamat-ajánlatokat böngészve a legnagyobb, 13-as számot az OTP honlapján találtuk, bár ekkora kamatot a legnagyobb magyar bank mindössze két hónapra fizet azoknak, akik több mint egymillió, a bank által eddig nem kezelt forintot kötnek le az OTP-nél. Az FHB gálánsabb: új betéteseinek fél évre fizet ekkora kamatot.
A hazai bankok többsége is új betétesekre hajt, vagyis friss pénzért ígér akciós kamatot. A Raiffeisen 4 hónapra 12,5 százalékos éves díjat fizet betéteseinek pénzük használatáért, az Unicredit 3 hónapra 12 százalékot, az Erste 3 hónapra 11,5 százalékot, a CIB 3 hónapra 11 százalékot, a Budapest Bank 4 hónapra 11,5 százalékot ad. Az MKB-nál az új megtakarításokat 3-tól 12 hónapig is le lehet kötni 12,12 százalékos kamatért, míg a K and H akció nélkül 6 hónapra 10,2 százalékos kamatot fizet betéteseinek.
Valamennyi ajánlat kitűnőnek számít: a piac 2,6-2,7, gazdaságkutatók 3-4 százalék közötti idei inflációt jósolnak. Ha a pénzromlás üteme ilyen mértékben csökken, a jegybanki alapkamat a mostani 10-ről 7 százalék körüli szintre süllyedhet az év végére.
