Dominique Strauss-Kahn a BBC hírtelevíziójának HardTalk című interjúműsorában azt mondta: összességében 2009 első fele „rossz lesz”, az év második felében már mutatkozhat valamelyes javulás, de tényleges élénkülés csak 2010 elejétől várható, akkor is csak abban az esetben, ha a nagy ipari gazdaságok által elhatározott gazdaságösztönző programokat időben megvalósítják. Hozzátette: nem biztos benne, hogy az eddig eldöntött lépések elégségesek lesznek.
Arra a felvetésre, hogy az IMF, amely eddig megfontolt költségvetési politikához kötötte segítségnyújtását, most az eddigieknél sokkal nagyobb költekezésre ösztönzi a kormányokat, Strauss-Kahn azt mondta: ez attól függ, melyik országról van szó. Ellenpéldaként Magyarországot hozta fel, mondván: az IMF a magyar kormánytól változatlanul az államháztartási hiány csökkentését kéri, mivel ez az egyetlen módja a belső és külső piaci bizalom helyreállításának. Más országoknak azonban van valamelyes mozgásterük, és ezt ki is kell használniuk, vélte a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója.
A lakosság erőteljesen reagál
Strauss-Kahn kijelentette: Kelet-Európát különösen súlyosan érinti a válság. Az IMF vezetője szerint ennek a térségnek az országaiban a negatív növekedés „társadalmi problémákat, sőt társadalmi nyugtalanságot okozhat … mivel a lakosság igen erőteljesen reagál, amit meg is értek”.
Nagy londoni elemző házak éppen a héten rontották tovább súlyos mértékben az eddig ellenállóbbnak gondolt közép-európai gazdaságok idei növekedési prognózisait is az egyre romló euróövezeti környezet miatt. Citybeli elemzők Magyarországon kívül most már Csehországban, Lengyelországban és az eddig kiemelkedően gyorsan növekvő Romániában is recessziót várnak az idén.
Strauss-Kahn a szerdai BBC-interjúban kijelentette: attól tart, hogy Kelet-Európán kívül más európai, illetve egyéb térségbeli országok is az IMF segítségére szorulhatnak. Azt ugyan valószínűtlennek nevezte, hogy például Nagy-Britannia vagy Írország is erre a sorsa juthat, de hozzátette: az eddigi tapasztalatok alapján „soha ne mondjuk, hogy soha”.
Az IMF-nek is pénzre lesz szüksége
Arra a kérdésre, hogy lesz-e elég pénze a valutaalapnak, a vezérigazgató így felelt: az IMF-nek „ma még van elég pénze”, de ha a válság folytatódik, ami a legvalószínűbb lehetőség, hat hónap múlva a szervezetnek pótlólagos forrásokra lesz szüksége.
A Nemzetközi Valutaalap vezetője a BBC-nek a világgazdaság egészéről szólva azt mondta: „a dolgok nem javulnak”, és jóllehet az IMF legutóbbi, októberben kiadott globális előrejelzése „sem volt különösebben jó, a néhány nap múlva megjelenő újabb prognózis még rosszabb lesz”. Az IMF jelenleg még érvényes előrejelzése 2009-re 2,2 százalékos világgazdasági növekedéssel számol, de ezen belül az Egyesült Államokban 0,7 százalékos, az EU-ban 0,5 százalékos visszaesést jósol.
Arra a kérdésre, hogy ennél mennyivel lesz rosszabb a készülő új prognózis, a szervezet vezérigazgatója azt mondta: pontos adatokat még nem tud, de az új növekedési számok valószínűleg 0,5-1,0 százalékpont közötti mértékben maradnak el az eddigiektől.
