Olcsó ígéretek
A Fidesz legolcsóbb választási ígérete a gyes és a gyed korábbi rendszerének visszaállítása: ez jövőre pont 0 forintba kerül. A most hatályos jogszabályok szerint ugyanis a 2010. május elseje után születő gyerekeknél már csak kétéves korig jár a gyes, így a jogszabály 2013-ban jelentene először mintegy 15 milliárd forintnyi megtakarítást. A Bajnai-kormány nem is a spórolással, hanem a foglalkoztatottság növelésével és a visszaélések számának csökkentésével indokolta a döntését; ezt viszont a Fidesz a családok megbüntetésének tekinti.
Szíjjártó Péter, Orbán Viktor kabinetfőnöke a hétvégén ismét megerősítette: kormányra lépve nyomban eltörölnék a vagyonadót, ami 50 milliárdos kiesést jelentene a 2010-es büdzsének.
Illusztráció: Rédley Tamás
Az egészségügyben 100 milliárdos forráshiányt és megengedhetetlen, balkáni állapotokat lát a politikus; ezek után feltételezhető, hogy a Fidesz kormányra kerülve ennyi pénzt pumpálna az ágazatba.
Szíjjártó Péter – a Fidesz szakpolitikusával, Fónagy Jánossal összhangban – megerősítette: a Fidesz fejlesztené, nem pedig leépítené a vasúti hálózatot. A Bajnai-kormány ezzel szemben jövőre 40 milliárd forintot készül elvonni a MÁV-tól; a cég vezetése azt a feladatot kapta, hogy a közösségi közlekedés párhuzamosságainak felszámolása jegyében szüntessen meg vasúti szárnyvonalakat. Az ellenzéki párt így vélhetően visszajuttatna 40 milliárdot a vasúttársaságnak.
A Fidesz a rendőrség ügyében is azonnal lépne: a testület létszáma a törvényben meghatározottnál háromezerrel kevesebb – mondta Szíjjártó. Idén január elsején mintegy 43 ezren dolgoztak a rendőrségnél, a 2010-es büdzsé tervezete pedig 144,1 milliárd forintot szán a rendőrök bérére. Ebből az következik, hogy háromezer rendőr csatasorba állítása nagyjából 10 milliárdos többletkiadást jelent jövőre.
Magyarországon még a legkisebb településen is kell lennie legalább alsó tagozatnak – mondta Orbán Viktorral összhangban kabinetfőnöke, konkrét ígéretként. Vélhetően a következő kabinet nem csonka – nagyjából májusban, júniusban kezdődő – első évének feladata lesz az elemi iskolai hálózat kiépítése, ráadásul ennek költségeit megbecsülni roppant nehéz, ezért az ígéret 2010-es költségvetési vonzatának számszerűsítésétől eltekintünk.
Így ez idáig a Fidesz tervezett intézkedéseinek ára 2010-ben 200 milliárd forint, ami eltörpül a büdzsé 13,53 ezermilliárd forintos kiadási főösszege, de még a 325 milliárdos költségvetési tartalék mellett is.
Igazán nagy lyukat a most ellenzéki párt adócsökkentéssel vághat a jövő évi büdzsébe: egy százalékpontos járulékcsökkentés most és jövőre mintegy 60 milliárd forintnyi bevételtől fosztja meg a költségvetést. Azt nem tudjuk, mekkora adóvágást vállalna be a következő kormány, de az bizonyos: a Bajnai-kabinet 5 százalékpontos hasonló adómérséklését kevésnek és hatástalannak találják.
Sokkal többet nem tudunk a forrásokról
A minisztériumok számának csökkentését, a bürokrácia visszanyesését, a gazdaság kifehérítéséből származó pluszbevételeket és a helyreálló hitelesség nyomán kialakuló alacsonyabb kamatszintet nevezte meg a büdzsé egyensúlyát javító tételként általánosságban a Fidesz.
Ezen túl csökkentenék a BKV állami támogatását és nem engednék, hogy állami cégek (BKV, MVM, MTV) „kormánypárti kifizetőhelyként” működjenek. Itt vélhetően az állami cégek vezetőinek fizetéséről, prémiumáról és végkielégítéséről van szó; ezek az átlagember számára valóban arcpirító összegek, de a költségvetés egésze szempontjából elenyészőek – 1-2 milliárd forintról van szó.
Veszélyes, vagy nem
Varga Mihály volt pénzügyminiszter, a Fidesz alelnöke minapi szavaiból az is kiderült, hogy a költségvetés átszabása azt is jelentheti, hogy a párt által vezetett kormány eltekint az IMF-fel kötött egyezségben rögzített 3,8 százalékos 2010-es GDP-arányos deficitcél betartásától. Hiteles, reális, a gazdaságot a munkahelyteremtésen keresztül felpörgető gazdaságpolitika esetén a deficitcél túllépése vállalható – véli Varga Mihály.
A másik oldal és a piac képviselőinek többsége ezzel szemben azt állítja, hogy a hiány elszaladása megingatná a befektetői bizalmat, így a magyar állampapírok hozama emelkedésnek indul, ami az ország adóságának drámai növekedéséhez és a bankrendszer iránti ismételt bizalmatlansághoz vezethet.
