Soros György előadásában kitért arra, hogy 14 évesen meghatározó élmény volt számára Magyarország 1944-es német megszállása, melyet családja csak hamis igazolványokkal élt túl, a nem sokkal ezután bekövetkező szovjet megszállás nyomán pedig elhagyták az országot.
Soros György 14 évesen került Londonba, ahol tanulmányai során nagy hatással volt rá Karl Popper véleményszabadságon alapuló nyitott társadalom elmélete, és akkor még komoly filozófiai pályára késült. „Egy napon aztán arra ébredtem, hogy nem értem azokat a filozófiai eszmefuttatásokat, amelyeket előző este papírra vetettem. Ekkor határoztam el, hogy a pénzkeresés felé fordulok” – számol be az üzletember.
A reflexivitás elmélete
Soros György New Yorkban azután tőkepiaci szakemberré vált, de – amint magát nevezte – „bukott filozófusként” is évtizedeken át dolgozott a reflexivitás elméletén. Elképzelésének lényege, hogy a megfigyelő nézőpontjától döntően függ az objektív világról kialakított kép és az abból következő cselekvés, magatartás.
Az üzletember szerint a tavalyi pénzügyi válság egy, az ő elméletével is leírható reflexív eseménysor volt, amelyben nem csak a valóságnak, de az emberek valóságról, pénzpiacokról, befektetésekről alkotott elképzeléseinek is igen fontos szerepe volt. Soros György szerint a közgazdászok nem hajlandók kellő fontosságot tulajdonítani az emberi bizonytalanságnak, az egyensúly hamis látszata pedig hozzájárul a pénzügyi „buborékok” kialakulásához. A közgazdászok tévedtek abban is, hogy tökéletesen megismerhető az emberek gazdaságról alkotott képe, gazdasági motivációi és ez alapján előreláthatók cselekedeteik. Minden pénzügyi jelenség magyarázata olyanoktól származik, akik érdekeltek, ezért szubjektív szempontokból tekintenek a vizsgált eseményekre – mondta a tőkepiaci szakember.
Soros szerint a mai uralkodó közgazdaságtan félreértése, hogy a piacok egyensúlyra törekszenek, hiszen az egyensúly egy szélsőséges és ritka esete bármely társadalmi rendszernek, így a pénzpiacoknak is. „Márpedig a rendszerek egészen másként viselkednek az egyensúlyhoz közel, mint attól távol” – véli Soros György.
Objektív és szubjektív valóság
Soros György előadásában felidézte David Hume, XVIII. századi angol filozófus elméletét is. Hume-nak igaza van abban, hogy az ember nemcsak racionális, de érzelmektől, szenvedélyektől is befolyásolt lény és ezt a társadalomtudományoknak, így a közgazdaságtannak is fel kell ismernie – mondta Soros. Az emberek arra törekszenek, hogy megértsék és megváltoztassák a világot, e két nézőpont azonban ellentmond egymásnak. Ha például azzal a szándékkal közelítünk a világhoz, hogy megváltoztassuk, akkor nem tudunk róla elfogulatlanul objektív képet alkotni – fejtegette.
A társadalomtudományokat, köztük a közgazdaságtant nem annak alapján kellene megítélni, mennyire objektív képet nyújt a világról, hanem hogy mennyire gyakorol kedvező hatást a társadalom alakítására – mondta Soros György. A pénzember az általa alapított Közép-európai Egyetem szervezésében öt napon át tart előadásokat a Magyar Tudományos Akadémián többi között a pénzpiacokról, a tavaly kirobbant pénzügyi válságról, a nyílt társadalomról és a jövő lehetőségeiről, továbbá Kína változó szerepéről a világban.
