Ukrajna és Oroszország megegyezett a két állam közötti gázszállítási szerződés módosításáról – jelentette be Vlagyimir Putyin orosz kormányfő csütörtökön, miután találkozott ukrán kollégájával, Julia Tyimosenkóval. „Tekintettel az ukrán gazdaság helyzetére, elfogadtuk, hogy a gázfogyasztás zuhanása miatt Ukrajna nem fogja a szerződésben rögzített gázmennyiséget megvásárolni. A különleges orosz-ukrán viszonyra való tekintettel elállunk a szerződés által megengedett szankciók alkalmazásától” – mondta a szerződő Gazprom nevében is az orosz politika első számú formálója.
A mondatot egész Európa örömmel fogadta, mert ha az Ukrajna számára könnyebbséget jelentő módosult szerződés betartatik, elmarad a hagyományosnak mondható év elejei gázkrízis a kontinensen. A mondatok, ha lehet, még nagyobb örömet okoztak Ukrajnában: az egyezség a világgazdasági válság által keményen sújtott ország számára azt jelenti, hogy nem kell egyre drágábban beszerezhető keményvalutában világpiaci áron olyan gázt vásárolnia, amelyet nem használ fel.
Illusztráció: Rédley Tamás
Egylemezes a gazdaság
Ukrajna egyetlen exportképes iparága a vas- és acélipar; innen származik az ország GDP-jének negyede. A válság komoly csapást mért a kivitelre, ami nemcsak az iparágban ténykedő vállalatok gazdálkodását döntötte romba, hanem kis híján a hrivnya árfolyamát is: az export zuhanásával Ukrajna alig jutott devizabevételhez.
Ukrajna másik alapvető gondja, hogy nehézipara orosz olajjal és gázzal működik, amit már dollárért és világpiaci áron kell beszerezni. A csütörtökig hatályos szerződések szerint ráadásul fix mennyiséget rendeltek földgázból 2009-ben és 2010-ben, amit a válság miatt gyengélkedő nehézipar nem tud felhasználni. Ha Oroszország nem módosította volna a gázszállítási kontraktust, Ukrajna devizatartalékaiból lett volna kénytelen számára teljesen felesleges gázt vásárolni; elemzői félelmek szerint ez akár a kritikus szint alá is apaszthatta volna az ország tartalékait.
Eltűnik a gazdaság hetede
Az első negyedévben több mint 20, a másodikban 17,8, a harmadikban 15,9 százalékkal zuhant az ukrán GDP éves összevetésben; az IMF 14, a kormány 12 százalékos visszaesésre számít 2009 egészében.
A magánfogyasztás az év első tíz hónapjában 16,3 százalékkal zuhant, a 2008. májusi 31,1 százalékról idén októberben 14,1 százalékosra csökkent az infláció.
Az államnak eddig húsz bankot kellett megmentenie az összeomlástól, miután a hrivnya árfolyama 2008-ban 37 százalékkal gyengült a dollárhoz képest. A hitelállomány több mint felét deviza alapon nyújtották a bankok, június végén az összes banki kölcsön 30 százaléka volt behajthatatlan.
A szörnyű adatok sorában egyetlen egy ad okot derűlátásra: az ipari termelés októberben 5 százalékkal nőtt szeptemberhez képest, amit a kivitel élénkülése követhet.
A politikusok mélyítik a válságot
Az ukrán gazdaságot az IMF összesen 16,4 milliárd dolláros hitele tartja a víz felett, de a valutaalap november elején közölte: nem utalja át a kölcsön soron következő, 3,4 milliárdos részét, mert az ukrán vezetés nem teljesíti a hitelmegállapodásban vállaltakat, sőt, pont azokkal ellentétesen cselekszik.
A parlament nem fogadta el az ukrán pénzügyi rendszert stabilizálni hivatott törvényjavaslatokat, a kormány nem volt hajlandó emelni a lakosság gázárat, és a hiány csökkentése helyett a deficitet durván növelő törvényjavaslatokat fogadott el, amelyek szerint jövőre nőnek a szociális kiadások és emelkedik a minimálbér. Az államfő által az IMF tiltakozása ellenére is aláírt törvénycsomag nyomán elemzők szerint az idei 13-14 százalékos GDP-arányos államháztartási hány jövőre nem 8 százalékosra csökken, hanem 15 százalékosra nő, ami fenntarthatatlan.
A lendületes osztogatás oka nem más, mint a január 17-i államfőválasztás, amelyen elindul Viktor Juscsenko jelenlegi elnök, Julia Tyimosenkó miniszterelnök és Viktor Janukovics, az oroszpárti, baloldalinak mondott oligarcha is.
A pénzosztásra legérzékenyebben a Fitch Ratings európai hitelminősítő reagált: Ukrajna hosszú távú devizában fennálló adósságát B-ről B mínuszra rontotta, és közölte: elképzelhetőnek tartja, hogy a deficitet jövőre csak pénznyomtatással tudja majd finanszírozni az ország.
A politikai bizonytalanság és az azzal járó gazdasági tétlenség akár hosszú hónapokig is elhúzódhat a legrosszabb forgatókönyv szerint. Ha az elnökválasztáson második fordulót tartanak februárban, és azt követően az új államfő parlamenti választásokat ír ki, akkor az új kormány megalakulása után csak nyáron juthat hitelhez az ország.
Nyomorog az átlagos ukrán
Az átlagos ukrán rosszabbul és, mint öt éve, Juscsenko elnöki periódusa kezdetén, sőt néhány közgazdász számítása szerint a dolgozók életszínvonala 50 százalékkal zuhant a Szovjetunió felbomlása óta. Bár 2000 és 2007 között bővült a gazdaság, a végig magas infláció, a jóléti rendszerek leépülése és a tömeges munkanélküliség miatt a többség nyomorog – állítják.
A szegénység és a rossz gazdaságszerkezet miatt több elemző kilátástalannak tartja Ukrajna helyzetét, ráadásul egybehangzó értékelések szerint az elnökválasztási kampányban egyik aspiráns sem szólítja meg programjával a munkásokat, a munkanélkülieket és a fiatalokat.
