„Ebben az országban korábban is történtek gyilkosságok cigányokkal és magyarokkal szemben is. Bándy Kata gyilkosának van neve, ő maga nem a cigányság, hanem csak egy személy, aki remélhetőleg megkapja méltó büntetését” – ezt mondta az országos cigány fővajda a Hír24-nek a pécsi pszichológusnő meggyilkolása kapcsán. Kállai Csabát a III. Nemzetközi Cigányvajda Találkozón kérdeztük.
Fotó: Hír24 / Kustánczi Norbert
A fővajda közölte: az egész cigányság elhatárolódik P. Lászlótól, és ha volna arra lehetőség, hogy a romák íratlan törvényeit alkalmazhassák rá, akkor megbüntetnék azt az egész családot, amely – mint fogalmazott – „ilyen gyermeket nevelt”. Kállai, aki egyébként bízik a magyar igazságszolgáltatásban, reméli, hogy a bíróság emlékezetesen súlyos ítéletet fog hozni.
| Vita Kállai körül |
| Kállai Csaba országos cigányvajda. Fiatalkorában lakatosnak tanult, majd néhány év szakmai munka után vállalkozó lett. 1994-ben függetlenként, 2006-ban pedig az MCF Roma Összefogás Párt színeiben választották meg Újszász cigány kisebbségi önkormányzatának képviselőjének – írja a Wikipedia. Ugyanebben az évben, október 28-án felavatták a magyar cigányok országos vajdájává. Kállai hivatalba lépése után több dunántúli megye roma vezetője kétségbe vonta az országos vajdai tisztség történelmi eredetét, illetve Kállai megválasztásának legitim mivoltát. Elhatárolódott Kállai megválasztásától az Országos Cigány Önkormányzat és több roma társadalmi szervezet is. |
Kállai Csaba szerint, ha a mindenkori magyar kormány elfogadná a vajdaság intézményét, akkor talán nem történt volna meg ez a tragédia. Sőt – mint mondja – talán Olaszliszkán sem lett volna lincselés: „A cigánynak kötelezettsége lenne a vajdája felé, és tudná, hogy ezzel mi jár. Ha élne a romani kris, akkor a büntető- és a polgári törvénykönyvet is előbb elfogadnák a romák. Ha a vajdaság intézménye tudott működni majd 700 éven keresztül, akkor nem hiszem, hogy ma, ebben a civilizált országban ne lenne rá szükség” – hangsúlyozta.
| Az íratlan törvény |
| A romani krisnek valójában nem létezik pontos magyar megfelelője. Loss Sándor és Lőrincz Veronika a Romani kris a dél-békési oláhcigányoknál című tanulmányában azt írja, a romani kris valójában egy „vitamegoldó”, „konfliktusfeloldó”, „igazságszolgáltatási”, „bírósági” fórumként szolgál az oláhcigányok között. Közösségi intézményként működik, az állam hasonló intézményeitől teljesen függetlenül. Bár ezt a bírói fórumot az állami jog nem ismeri el, a cigányságon belül roppant fontos jelentőséget tulajdonítanak (tulajdonítottak) neki. |
