A KAP megszűnése az egyik lehetséges, ám kevéssé valószínű változat – mondta az MTI-nek Halmai Péter, a Szent István Egyetem tanára a tanácskozás szünetében. A szakértő szerint legvalószínűbb az, hogy az unió közös agrárpolitikáját lényegesen megreformálják, ahogyan azt 2003-ban elhatározták a tagországok. Ezt a reformot szolgálja a közeljövőben megtartandó úgynevezett egészségügyi felülvizsgálat, valamint a 2008-2009-re tervezett költségvetési felülvizsgálat. Ezek a vizsgálatok túlmutatnak a technikai kiigazításon és várhatóan érdemi változásokat hoznak az európai közösség agrárpolitikájában.
Várhatóan a termeléshez kötődő támogatások hosszú távon teljes mértékben megszűnnek és a közjavakhoz kapcsolódóan működnek tovább jövedelemtámogatásként. Emellett fennmaradnak a vidékfejlesztési támogatások, amelyek egy részét azonban az első pillérhez kapcsolódó támogatásokból finanszíroznak majd.
Az egyetemi tanár ugyanakkor jelezte, hogy az unió közös költségvetése az unió közkiadásainak csupán 2 százalékát teszi ki, erről folyik most a vita. Az unió jelenleg évente mintegy 120 milliárd eurós költségvetéssel rendelkezik. Ebből az összegből mintegy 50 milliárd eurót fordítanak a közös agrárpolitika finanszírozására.
Halmai Péter ugyanakkor utalt arra is, hogy a fejlett országok egyre kevésbé kívánják finanszírozni a közös agrárpolitikát, mivel szerintük annak finanszírozása és pénzköltése kevésbé hatékony, Ezért egyre inkább előtérbe kerül, hogy a különböző kiadásokat ne csak az unió, hanem a nemzeti költségvetések is társfinanszírozásban oldják meg.
Halmai Péter szerint Magyarország számára az volna az előnyös, ha a közös agrárpolitika megreformálva ugyan, de hosszabb távon is fennmaradna.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
