A kormány sok százmilliárd forintot tervez új atomerőmű építésére fordítani, miközben az energiahatékonyság javítására, az energiatakarékosságra szinte csak filléreket juttat – tolmácsolja a Levegő Munkacsoport véleményét a FigyelőNetnek Beliczay Erzsébet. Mielőtt bármilyen újabb erőmű, illetve energiaforrás felhasználásáról döntenénk, az energiahatékonyságban és -megtakarításban rejlő hatalmas lehetőségeket kell kiaknázni. A százmilliárdokat mindenekelőtt az elavult berendezések cseréjére, az energiafaló rendszerek korszerűsítésére kell fordítani.
A korszerűtlen berendezések és épületek a költségvetési hiánnyal küszködő közintézmények és a kisjövedelmű milliók nehéz helyzetét konzerválják évről-évre. Csak egy példa: Magyarországon egy négyzetméternyi épület kifűtésére háromszor annyi energiát használunk, mint Ausztriában. Jelenleg azonban nincsenek pontos adatok sem az energiamegtakarításban rejlő lehetőségekről, sem becslések arról, hogyan alakulnak 10 év alatt a megújuló energiák és egyéb fejlesztés alatt álló megoldások költségei – mondta Beliczay.
Szennyez és veszélyes
Magyarországon nincs szükség új atomerőműre: évente 1-2 százalékkal kellene növelni az energiahatékonyságot, ezzel párhuzamosan ugyanilyen arányban lehet csökkenteni az energiafelhasználást – mondta lapunknak Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) szakértője. Így azonnal csökkenthető lenne a légkörbe jutó üvegházhatást okozó gázok mennyisége is. Most kell tenni azért, hogy a globális hőmérséklet emelkedése a következő évszázadban ne lépje túl a kritikus 2 Celsius-fokot.
Pártolói gyakran nevezik „tiszta” energiának az atomenergiát, azaz úgy állítják be, hogy semmiféle környezetkárosító hatása nincs. Ez azonban nem igaz: az erőmű felépítése, a nyersanyagbányászat, a szállítás, a kiszolgálólétesítmények működtetése ugyanolyan üvegházgázok kibocsátásával jár. Az erőmű teljes élettartamára vetítve ez megegyezik egy azonos teljesítményű gázfűtéses hőerőmű kibocsátásával – monda Fidrich Róbert. Nem is beszélve arról, hogy veszélyes maga a technológia, és nincs megoldva a veszélyes hulladék elhelyezése sem. Végezetül az atomenergia nem „megújuló”, a jelenlegi felhasználás mellett a föld uránkészletei 50 év múlva kimerülnek.
Nukleáris lobbi?
Elfogadhatatlan, hogy miközben a XXI. századi modernizáció a megújuló energiaforrások elterjedését és az energiahatékonyság növelését követeli meg, Magyarországon új atomerőmű-létesítési terveken dolgoznak – áll az Energia Klub közleményében. Történik mindez annak ellenére, hogy Magyarországnak nincs szüksége atomerőművekre: e létesítmények a modernizáció útjában állnak, rendkívüli módon korlátozzák a megújuló energiaforrások elterjedését; a villamosenergia-termelésen belüli arányuknál fogva egyszerűen kiszorítják azokat a piacról.
Megalapozottan állítható, hogy a megfelelő szabályozás kialakításával a paksi atomerőmű által megtermelt villamos energia is gazdaságosan kiváltható lenne 2020-ra. Erre lehetőséget kínál a megújuló energiaforrások fokozottabb felhasználásának lehetősége, valamint az energiahatékonyság növelése. A gazdasági minisztérium szerint az új atomerőmű megépítése elkerülhetetlen, állításukat viszont semmivel sem indokolják. A nukleáris lobbival kánonban szívesen emlegetik az alternatív energiatermelési módokkal kapcsolatos nehézségeket, de elfelejtik megemlíteni az atomenergia felhasználásával együtt járó biztonsági kockázatokat – fogalmaz az Energia Klub.
—-Hatezer megawattra van szükség—-
Másképp közelíti meg az atomerőmű kérdését Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. igazgatója, aki előljáróban leszögezi, 2030-ig korszerűsítéssel, új erőművek beléptetésével 6000 megawatt kapacitást kell biztosítani az országban, ami tényként kezelendő. Azon viszont lehet és kell is morfondírozni, hogy ezt az energiamennyiséget milyen arányban biztosítsák a különböző technológiákból.
A kutató úgy véli, hazánk adottságai szerint biomassza és szélenergia hasznosításából maximum 1000-1500 megawatt biztosítható. A tervek szerint Kelet-Magyarországon Kapolyi László érdekeltségi körében épülne egy 2500 megawatt teljesítményű gázerőmű. Az e.ON Gönyünél tervez erőművet, s várható a Dunamenti Erőmű felújítása is.
Mindezek figyelembevételével gondolja úgy Hegedűs Miklós, hogy egy 500, de inkább 1000 megawatt kapacitású atomerőművi blokkra még szükség lehet, amit egyébként személy szerint csak a Paksi Atomerőmű infrastruktúrájához kapcsolódva tud elképzelni.
Európában enyhe „atomfölény”
Azt egyébként tudni kell, hogy a Paksi Atomerőmű 4×440 megawatt teljesítményű blokkjainak élettartamát meghosszabbították, így azok a 2010-es évek helyett a 2030-as években állnak le végleg.
Az Európai Unióban egyébként nincs egyértelmű direktíva az energiatermelés technológiai összetételéről, de a hagyományos módozatoknál inkább hajlanak a nukleáris energia felé. Ez tapasztalható az északi államokban, Franciaországban egyértelműen, de Nagy-Britannia is azt jelentette be, hogy bővíteni kívánja atomenergia-termelését. Ezzel homlokegyenest más álláspontot képvisel Németország, ahol törvényben tiltják új atomerőművek építését, a működők életciklusának meghosszabbítását.
