Fura helyzet állt elő idén nyárra. Miközben kevesebb kenyérgabona termett, mint tavaly, a gazdák mégis nagyobb bevételre tehetnek szert. Ebben az évben a gazdálkodók szerint 3,7 millió, a szaktárca becslése szerint 4 millió tonna búzát takarítottak be – tájékoztatta lapunkat Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkára. 2006-ban 4,5 millió tonna volt a termés, 500-800 ezer tonnával több, mint idén, ami azonban nem okozhat gondot, ugyanis a hazai felhasználás 2,5 millió tonna, tehát 1,2-1,5 millió tonna exportra is mehet.
Duplaáron
Ráadásul nemcsak nálunk volt kisebb a búzatermés, de szinte mindenhol Európában, ami alaposan felverte az árakat. Míg tavaly július végén 29 ezer forint körül vették a búza tonnáját, addig idén az ár 48 ezer forintra szökött, sőt információink szerint azóta 55-60 ezret is adnak a kenyérgabona tonnájáért.
Már akinek – füstölgött a FigyelőNetnek Török István, a Magosz alelnöke, aki bevallása szerint 32 ezer forintot kap a búzájáért, amit kétszeres áron is el tudna adni. A gazdálkodó szerint a Gyurcsány-kormány szándékosan viszi ki a búzát Magyarországról, és a kereskedők nem Magyarország érdekét képviselik.
Kivárnak a gazdák
Badarságnak tartja Török álláspontját Makai György, a Gabonaszövetség korábbi főtitkára, aki szerint a termelő és a kereskedő is annak adja el a terményét, aki a legtöbbet adja érte. Nem véletlen, hogy a termelők legalább 60 százaléka még meg sem jelent a piacon, kivárnak, hogy mennyire is fog felszaladni az ár.
Természetesen sokan előre leszerződtek, akik biztosra akartak menni, s tavalyról nézve a 32 ezres ár is jónak tekinthető, senki nem tudhatta előre, hogy a kevesebb termés miatt a kereslet ennyire felnyomja az árat. Az is előfordulhatott volna, hogy bőséges termés esetén esetleg 28 ezerért sem lehetne eladni a búzát – mondta Makai, aki azt is kiemelte: nagyon sok esetben a gazdák az előzetes megállapodást felrúgva nem adják oda a termést, hanem annak kínálják fel, aki többet ad érte. A szakember szerint a magyar búza akár 20-30 százaléka is papír nélküli kereskedelemben cserélhet gazdát.
Talán 20 százalékon belül tartható a drágulás
Magyarországon nem volt jellemző eddig, hogy importbúzát, lisztet használjon az élelmiszer- és a sütőipar – mondta a FigyelőNetnek Werli József, a Pékszövetség szakmai titkára. Kisebb tételben egy időben érkezett szlovák liszt, de az kivételes eset volt. Most viszont bekövetkezhet a korábban elképzelhetetlen, olcsóbb lesz esetleg a tengerentúlról behozni a búzát, lisztet.
A titkár egyébként úgy látja, hogy az augusztusi 40 százalékos lisztdrágulást további fogja követni, de ennek ellenére talán 20 százalékon belül tartható a kenyér és pékáruk drágulása.
Átpolitizált agrárium
Borzalmasan átpolitizált az agrárium – fejtegette Mohácsi Kálmán, a Pénzügykutató Zrt. munkatársa arra a felvetésünkre, hogy akár árvíz, akár aszály, akár fagykár, a politika azonnal vindikálja magának a jogot, hogy beleszóljon alapvetően szakmai kérdésekbe. Ezért aztán mindig más logika alapján „épülnek fel a tények” – fogalmazott a kutató.
Itt van például az idei eset, amikor a növénytermesztők jól járhatnak a magas árakkal, ugyanez viszont óriási csapás az állattartókra. Eleve elhibázott volt, hogy az állattartó vállalkozások nem saját maguk termelik meg a takarmányt. Így következhetett be, hogy például az EU-csatlakozással jól jártak a növényesek (már csak a földalapú támogatás miatt is – a szerk.) az állattartók és a húsfeldolgozók számára viszont inkább előnytelennek ítélhető a tagságunk.
