Gazdaság

Versenyképesnek tartják hazánkat a befektetők

Ha egy vállalat csakis a bérköltség alapján döntene beruházási szándékáról, akkor senki sem fektetne be egy nyugati országba. Magyarország vonzereje éppen régióbeli magas termelékenységében rejlik - derül ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) Konjunktúra felméréséből.

A munkaerőköltség fontos tényező, de nem az egyedüli. A vállalatoknak a hosszú távú tervezéshez kiszámíthatóságra, és stabilitásra van szükségük. A béremelkedéstől Magyarországról elmenni még egyetlen német befektető sem fog, de a költségek tervezhetősége mellett a gazdaságpolitika kiszámíthatósága elengedhetetlen. Magyarországon a relatív magas infláció, valamint a forint/euró árfolyam stabilitása játszik kulcsszerepet.

Első a dolgozói motiváltság

A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara tagvállalatinak körében végzett konjunktúra – felmérése 25 befektetési szempontot tartalmaz, amelyet a magyar piacon jelen lévő német cégek 2007-ben ismét értékeltek. Az eredmény azt mutatja, hogy a tíz legfontosabb tényező közül öt munkával kapcsolatos kritérium.

A rangsor első két helyén a dolgozók motiváltsága, valamint termelékenysége szerepel. Az adóteher mértéke harmadikként követi az előbbieket. Negyedik helyet kapja a munkaerőköltségek fontossága, ezt a fizetési fegyelem, a jogbiztonság, az adórendszer, valamint a gazdaságpolitika kiszámíthatósága követi. A munkavállalók képzettségét, illetve a szakképzett munkaerő kínálatát a német befektetők a kilencedik, és tízedik hellyel díjazzák.

Magas magyar termelékenység

A befektetői környezet konjunktúra-felméréséből az is kiderül, hogy a német cégek fontosabbnak tekintik a korrupció elleni küzdelmet, a politikai stabilitást, vagy akár a hatékony közigazgatást, mint magát az EU-tagságot, vagy a pályakezdők képzettségét. A K+F (kutatás-fejlesztés), és a régióbeli exportlehetőségeket, valamint a betanított munkások kínálatát értékelik a megkérdezett vállalatok a legkevesebbre.

A költségek mellett a szabályozási keret, a kínálat, az ágazat sajátosságai, a termelékenység közösen játszik szerepet. Kelet- Közép-Európában Magyarország termelékenysége átlagon felüli. Az egy dolgozóra jutó GDP vásárlóerő-paritáson számolva a termelékenység az EU 25-ök 72,8 százaléka, szemben például a csehek 68,4, a lengyelek 59,6 vagy a románok 41,2 százalékával.

Ha már bérköltség, akkor

A DUIHK felhívta arra a figyelmet, hogy a befolyásoló tényezők értelmezése pontosságot igényel. Bér alatt érthetjük csak az alapbért, vagy a bruttókeresetet, vagy pedig a teljes jövedelmet. Nemzetközi összehasonlításban, ha a törvényi, nominál munkaköltséget nézzük, akkor az egyes országok bérköltségei teljesen más képet mutatnak, mint ha ugyanezt – más költségtényezőkkel együtt – vásárlóerő-paritáson vesszük szemügyre. Vásárlóerő-paritáson számolva Magyarország „közelebb” került ugyan a nyugat-európai országokhoz, ám térségbeli ranghelye nem változott.

Azt is fontos nézni, hogy a munkaerő-költség aránya mekkora az összes költségen belül. A bérköltség különösen a tudásintenzív iparágaknál magas, akár 80-90 százalék, és ezek a költségek gyorsan nőnek.

Hosszú távon sem szűnő nominális különbségek

A felzárkózási folyamatból fakadóan természetes jelenség az, hogy Kelet-Közép-Európában a munkaköltség indexek – még az inflációtól megtisztítva is – magasabb értéket mutatnak, mint nyugati társainké. Ez a nominális különbség a jövőben a magyarországi és például a németországi bérek esetében ugyan csökkeni fog, de hosszútávon megmarad.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik