Csatáry Lászlót a legkeresettebb náci háborús bűnösök listájának első helyére tette a Simon Wiesenthal Központ. A szervezet jeruzsálemi vezetője a The Jerusalem Postnak elmondta, a 15 700 zsidó deportálásáért felelős, egykori kassai rendőrparancsnokot nemrég Budapesten látták felbukkanni. „95 éves és még mindig autót vezet” – nyilatkozta Efraim Zuroff, aki reméli, a magyar hatóságok segítenek mielőbb bíróság elé állítani – ahogy jelentésükben hivatkoznak rá – „Ladislaus Csizsik-Csatary”-t.
Egy magát megnevezni nem kívánó informátor vette észre Csatáryt Budapesten – ezt már a Hír24-nek nyilatkozta Efraim Zuroff. Hangsúlyozta, még ő maga sem tudja, hogy ki ez a bizonyos informátor. Az igazgató elmagyarázta, szervezetük három szempont szerint rangsorolja a háborús bűnösöket: az egyik a parancsnoki felelősség mértéke, a másik, hogy mekkora az elkövetett bűn hordereje, harmadrészt, hogy a bűnös személyesen részt vett-e gyilkosságban. A Wiesenthal Központ a még bíróság elé citálható háborús bűnösöket sorba véve, e szempontok alapján döntött úgy, hogy Csatáry László került a lista elejére.
Efraim Zuroff
Fotó: AFP
A Budapesti Nyomozó Ügyészség tavaly szeptember óta nyomoz Csatáry László ellen. Skoda Gabriella szóvivő elmondta, a nyomozáshoz az alapot Zuroff feljelentése szolgáltatta. Még senkit sem hallgattak ki az ügyben, az adatgyűjtésnél tartanak.
Izrael magyarországi nagykövete a médiából értesült Csatáry László ügyéről, de egyelőre nem kívánta kommentálni azt. Ilan Mor – szóvivőjén keresztül –annyit azonban elárult, nincs kétsége afelől, hogy a magyar és az izraeli kormány hamarosan egyeztetni fog a náci háborús bűnössel kapcsolatban.
Csatáry László 1944-ben a kassai gettó rendőrparancsnoka volt. Korabeli beszámolók alapján a gettóban nap, mint nap verték a rabokat, néhányan bele is haltak. A nagyjából 450 kassai túlélő egyike így ír Csatáryról: „Állandóan kutyakorbáccsal verte az embereket. Amikor eszébe jutott, bement a blokkba, és akit ott talált, azon végigvert a korbáccsal.” Egy másik túlélő szerint Csatáry volt az, aki kiadta az utasítást, hogy a rabok kézzel ássák az árkokat – ez az intézkedés úgy tűnik, még a németeknek is sok volt, mert pár napon belül a parancsot visszavonatták vele.
A kegyetlen magyar rendőrtiszt tagja volt ezenkívül annak a különbizottságnak is, melyet a Nyilas Párt hozott létre, hogy megtisztítsák a Felvidéket az úgynevezett nemkívánatos személyektől. Erre a listára került fel Harcsar Anton sárosi születésű katolikus pap is, aki ezt írja Kassán éltem című könyvében:
„November 2- án két barátommal – egyik Vyrostko Jozef zsidó tanár volt – nálam kártyáztunk, amikor két civil fegyveres rendőrségként bejelentkezve letartóztatott, közölték, hogy melegen öltözzem. A közeli Flórián utcai egyemeletes házba vezettek, mely korábban zsidó gyerekotthon volt, ahol Várkoly detektív fogadott, kipipázta nevemet. November 8- ig voltam itt összegyűjtve kb. 150 emberrel, akik között eltávolított vezető funkcionáriusok, zsidó származásúak, szociáldemokraták, stb. voltak. Ellátás nem volt, de hozzátartozók, ismerősök hozhattak be enni. Ketten voltunk csak szlovákok, miután egy- kettőt elengedtek. Negyedik nap bejött 20 fogvatartott közé dr. Csatáry egy gestapós kíséretében, széles gesztussal mondta: Alle sind Komunisten. Egyikünk sem tiltakozott, mert a nyers jogtalanság miatt nem volt értelme.”
A Wiesenthal Központ információi szerint Csatáry a második világháború után Kanadába emigrált, de a 90-es években fény derült háborús bűneire, így 1997-ben megfosztották állampolgárságától. Csatáry ekkor önkéntesen elhagyta Kanadát és visszatért Magyarországra.
