Marc Faber, aki előre megjósolta az 1987-es tőzsdekrachot, és 2001-ben azt, hogy jól jár az, aki hosszú távra aranyba fekteti a pénzét, most azt állítja: 2007-ben ki kell szállni a részvénybefektetésekből, mert a megelőző években olyan szép teljesítményt nyújtott a tőkepiac, hogy ebben az évben nagy esésnek lehetünk tanúi.
Menj szembe a trenddel!
Marc Faber közgazdász szerint, amikor eladási pánik van, akkor érdemes vásárolni, de most, amikor kitört a vásárlási mánia, a legokosabb lépés az eladás. Marc Faber alapítója és vezetője a hongkongi Marc Faber Ltd.-nek, azóta híressé vált tanácsa ügyfeleinek 2001-ben az volt, hogy vásároljanak aranyat – a nemesfém világpiaci ára azóta megduplázódott. A neves közgazdász cége 300 millió dollárnyi kinnlévőséget kezel.
A követő stratégia nem jó
A Műegyetem dékánhelyettese rámutatott: a kisbefektetők egyik lehetséges taktikája az, ha követik a tőzsdegurut, akkor vesznek és adnak el, amikor ő mondja. A követő stratégia mégsem jó, mert a kisbefektetőknél az adásvételekhez kapcsolódó tranzakciós költségek elviszik azt az extra hozamot, másrészt ők már későn vesznek, későn adnak el. A két hatás együttes eredőjeként a kisbefektetők átlag alatt teljesítenek.
Aláhúzta: „ennek ellenére a jelenség létezik, ha valaki, egy nagyon okos ember, akinek sokan hisznek, azt mondja, hogy esni fognak az árak, vagy egyszerűen elad, akkor amiatt, hogy nagyon sokan hisznek neki, függetlenül a belső értéktől és a fundamentumtól, az árak emelkedni, vagy esni fognak.”
Ormos Mihály kiemelte:„azt szoktuk mondani, ha biztos, hogy holnap le fognak esni az árfolyamok, akkor már ma leesnek, miért várna a folyamat holnapig, de ha túl sokan hiszünk neki, akkor mi magunk váltjuk valóra a jóslatot.”
Normál eloszlást követnek az árfolyamok
A dékánhelyettes közgazdasági szempontból sem ért egyet a tőzsdeguru magyarázatával. Kifejtette: Marc Faber akkori jóslatait fundamentumokra alapozta, tehát figyelembe vette az arany és a részvények belső értékét, a jövedelemtermelő képességét, a piac helyzetét, a piaci lehetőségeket, és az arany őáltala becsült értéke magasabb volt, mint az éppen aktuális árfolyam.
Szerinte a természeti jelenségekhez hasonlóan a tőkepiacon is azt látjuk, hogy a folyamatok visszatérnek az átlaghoz, azaz valójában a nagy kilengések és a normál működés eredőjeként adódó középértékhez. Mindkét esetben a pénzügyi rendszerben és a természetben nagyon sok tényező együttes hatására változnak dolgok – ismertette Ormos Mihály.
Ugyanakkor az, hogy egy évben magasabb volt a hozam az átlagosnál, az nem determinálja, hogy a következő évben bukásra számíthatunk, ez az átlaghoz való visszatérés félreértelmezése. Az árfolyammozgások, akárcsak bizonyos természeti jelenségek, normál eloszlást követnek.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
