A piarista szerzetes azért írt, mert nyugtalanította Borókai Gábor főszerkesztő április 17-én közzétett História vagy hisztéria című jegyzete, amelyből számára nem derült ki, mi a mondanivalója az emlékműnek, amelyen az lesz a felirat, hogy „A II. világháború áldozatainak emlékére”. Ez a néhány szó – Jelenits szerint – nagyon sokat markol, hiszen „a II. világháborúnak áldozatai voltak az angolok által lebombázott német városok lakosai is, de a Magyarországon elesett szovjet katonák is, azok a németek is, akik a budai várat védték, aztán megpróbáltak kiszökni onnan, de elfogták és halomra lőtték őket a szovjet katonák”.
Fotó: MTI / Soós Lajos
A szerzetes szerint a felirat nem támasztja alá Borókai-féle vezércikk azon állítását, hogy „a szoborállító kormányzat nem látszik mást tenni, csak emlékeztetni, hogy 1944. március 19-én Magyarország elvesztette a szuverenitását, így állami szervei döntési szabadságukban és cselekvőképességükben korlátozottakká váltak”. Mint írja, ezt egyáltalán nem fejezi ki az, ha a szoborra annyit írnak, hogy „A II. világháború áldozatainak emlékére”.
Terveznek talán valami más, hosszabb feliratot is a készülő műre, vagy az ön által ilyen gondosan/pontosan megfogalmazott szándék kifejezését teljesen a szobrászra bízták? Szobrász legyen a talpán, aki néma alakokkal egy ilyen konkrét és bonyolult mondanivalót valóban közérthetően ki tud fejezni!” – írja Jelenits, aki szerint nem egyértelmű Gábriel arkangyal szerepe sem a zsidó és a katolikus hagyományban.
„Ha a szoborállítóknak valóban az a mondanivalójuk, amit ön olyan szépen és körültekintően megfogalmazott, akkor ennek a bonyolult mondanivalónak kifejezésére aligha lehet szobrot alkotni. Legföljebb egy nonfiguratív alkotásra rá lehet írni az említett mondatot” – fogalmaz Jelenits, aki írását azzal zárja, hogy „egy nemzet történelmi tudatának formálására nem szobrok, hanem jól megírt tankönyvek valók”. A levél további részletei a legfrissebb Heti Válaszban.
Korábban Dávid Katalin művészettörténész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja bírálta a Szabadság térre tervezett német megszállási emlékművet. Neki a miniszterelnök azt válaszolta, hogy megítélése szerint “ez a műalkotás erkölcsi szempontból, gesztusrendszerének történelmi tartalmát tekintve pontos és makulátlan”.
Orbán Viktor azt írta, hogy amit “mi, magyarok megtehettünk, megtettük. “Bocsánatot kértünk, habár tudjuk, hogy a népirtókkal való kollaborálás bűne megbocsáthatatlan (…) jóvátételt adtunk, holott tudjuk, ami történt jóvátehetetlen. Ugyanakkor olyan felelősséget nem vállalhatunk, amely nem illet bennünket […] német megszállás nélkül nincs deportálás, nincsenek vagonok, és nincsenek százezerszám elveszett életek sem” – írta Dávid Katalinnak Orbán Viktor.
