Elképzelhető, hogy politikusaink túlbuzgósága lesz a lex Mol veszte – mondta lapunknak Kende Tamás nemzetközi jogász annak kapcsán, hogy az Országgyűlés elfogadta a „közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosítását”. Mint emlékezetes, a törvény annak kapcsán született meg bámulatos gyorsasággal, hogy az osztrák OMV felvásárlással kívánt fuzionálni a Mollal.
Előny az uniónál
De mielőtt elmélyednénk a konkrét ügyben, érdemes néhány dolgot előre bocsátani – szögezte le a jogász. Amikor Magyarország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, azt is vállalta, hogy aláveti magát bizonyos uniós szabályoknak, többek között elfogadva, hogy ezáltal nem lesz teljes a jogalkotási szabadsága.
Hazánk a gyakorlatban ezzel elismerte az uniós jog elsődlegességét. A konkrét lex Mol esetében a legkényesebb szempont – ahogy ezt több szakértő is megfogalmazta – az lehet, hogy a törvénymódosítás vajon nem gátolja-e a tőke szabad áramlását az unión belül, ami nem mellesleg az egyik alappillére az EU-nak.
Szövegében talán védhető
Ebből a nézetből érdekes megjegyezni – magyarázta Kende Tamás –, hogy akár EU-konform is lehetne a törvénymódosítás. Hiszen aligha akadályozza a tőke szabad mozgását például az a kitétel, miszerint a felvásárlást kezdeményező cégnek előbb saját részvényeseinek jóváhagyását kell megszereznie közgyűlésén, vagy hogy stratégiai társaságok esetében a szavazati jogok elmaradhatnak a tulajdonosi arányoktól.
Abba is nehéz belekötni, hogy az új szabályozás szerint nem limitálják, hogy egy stratégiai cég mennyi saját részvényt vásárolhat, és ezt akár ajánlat közben is megteheti, sőt alaptőkét is emelhet eközben.
Úgy tűnik – érvelt a nemzetközi jogász –, hogy a törvénymódosítás nem diszkriminatív, vagyis nem olvasható ki belőle, hogy szembeállítaná a belföldiek, illetve a külföldiek lehetőségeit – utóbbiak kárára.
Mégis kilóg a lóláb
Ha szövegezésében nehéz is lenne fogást találni a törvénymódosításon, annál kevésbé védhető céljában, abban hogy valójában mire is akarják használni megalkotói – hangsúlyozta Kende Tamás. Ha az elmúlt 3-4 hónapban a magyar politikusok nem kiabálták volna tele a sajtót, hogy megtalálják az eszközét az OMV ellenségesnek titulált felvásárlási akciójának megakadályozására, akkor könnyebb lenne a helyzet, de ez a direkt beavatkozás több mint kétséges kimenetelű lehet.
Jelenleg épp az a kérdés, hogy az Európai Bizottság melyik oldalról fogja majd meg a dolgot, mert arra már volt precedens, hogy az áruk szabad mozgásának akadályozásánál is a cél miatt marasztalt el a bizottság – emlékeztetett a jogász.
Kitartó OMV
Akár így, akár úgy sül el a dolog, ez láthatóan nem befolyásolja az osztrák energetikai társaság szándékát. Wolfgang Ruttenstorfer, az OMV elnök-vezérigazgatója a napokban több orgánumnak is úgy nyilatkozott, hogy a társaságnál türelmesek, akár 2-3 évet is tudnak várni, hogy fölvásárolhassák a Molt.
