Az előterjesztést a parlament 337 igen szavazattal, 4 ellenében, 3 tartózkodás mellett fogadta el. A törvényjavaslatot a Fidesz is támogatta, a néhány ellenző többségében a szocialisták közül került ki.
A lex Mollal az államnak ezentúl lehetősége lesz jogi eszközökkel szűkíteni azon társaságok mozgásterét, amelyek magyar energetikai és vízellátó céget akarnak felvásárolni. A kormány elsősorban a magyar olajtársaság, a Mol Nyrt. részvényeinek az OMV osztrák cég általi felvásárlásához hasonló eseteknek kívánt gátat szabni.
A törvény célja, hogy a közellátás szempontjából jelentős vállalkozások esetében megteremtsék a védekezés lehetőségét a nyilvános vételi ajánlattal szemben, továbbá, hogy kizárják az áttörési szabály alkalmazását azokkal a céltársaságokkal kapcsolatban, ahol a magyar államnak elsőbbségi részvénye van.
Megkötik a kezét
A rendelkezés megnevezi az ország energiaellátásának biztonsága szempontjából jelentős vállalatokat. Ezt úgy teszi, hogy visszautal a privatizációs törvény 2007. első napján hatályban volt mellékletére, amely tartalmazza ezeket a cégeket. (Ez év április 21-től már csak a Magyar Villamos Művek Zrt. szerepel a mellékletben, 99 százalékos tartós állami részesedéssel.)
A törvény másik új szabálya, hogy megköti a jelentős társaságokra nyilvános vételi ajánlatot tevő társaság kezét. A vevőnek az ajánlat mellé működési – üzleti – tervet kell mellékelni, amit jóvá kell hagynia a saját – tehát az ajánlattevő – igazgatóságának, mielőtt benyújtaná azt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez.
Az állam delegál
A villamos energia-, valamint a gáztörvényt ugyanazzal a szöveggel módosítja a javaslat. Mindkét törvényben szerepel egy szabály arra, hogy a Magyar Energia Hivatal tagot delegálhat a törvény hatálya alá tartozó cégek igazgatóságaiba és felügyelő bizottságaiba, amit a szavazatelsőbbségi (arany) részvény megszűnése miatt szavaztak meg a törvényhozók. A szóban forgó személyek csak tanácskozási joggal vesznek részt a vezető szervek munkájában, szavazati joguk nincs.
A módosítás – mindkét törvényben – kötelezi a cégeket, hogy a napirend megküldésével hívják meg ezeket a személyeket az igazgatósági, illetve felügyelő bizottsági ülésekre. A delegáltak kötelesek a társaság üzleti titkait megőrizni, de a közellátással kapcsolatos álláspontjukról tájékoztatniuk kell az energiahivatalt. Ugyanakkor az igazgatósági és felügyelő bizottsági üléseken tett nyilatkozataik nem tekinthetők a hivatal álláspontjának. E személyek jelölésére nem volt szabály, a mostani módosítás azonban arra kötelezi a Magyar Energia Hivatalt, hogy a megfelelő szakmai képesítéssel és gyakorlattal rendelkezők közül jelöljön képviselőt a cégekbe.
Átírandó alapszabályok
A jelenleg hatályos tőkepiaci törvény kizárja, hogy a megvásárlandó (cél) társaság menedzsmentje intézkedéseket hozzon a befolyásszerzés ellen. A tőkepiaci törvény szerint a céltársaság igazgatósága, igazgatótanácsa, illetve felügyelő bizottsága a vételi ajánlattétel szándékáról történő tudomásszerzés időpontjától – a vételi ajánlat elfogadására nyitva álló időszakon belül – nem hozhat olyan döntést, amely alkalmas a befolyásszerzésre irányuló eljárás megzavarására. Így például nem határozhat az alaptőke felemeléséről vagy a társaság saját részvényeinek megszerzéséről.
A módosítást követően ez a kötelezés akkor valós, ha azt a céltársaság alapszabálya előírja. Ennek következtében a jelentős társaságok valószínűleg mellőzik majd alapszabályaikból ezt a rájuk nézve terhes kötöttséget, így pedig bármikor vásárolhatnak sajátrészvényt, illetve megemelhetik az alaptőkét, ha a vételi ajánlat ezzel elhárítható. A törvény mindezt azzal indokolja, hogy a stratégiai cégeket meg kell védeni a rosszhiszemű ajánlattevőktől.
Korlátok, lehetőségek
A törvény kimondja azt is, hogy amennyiben egy társaság – vagy annak befolyásoló részesedés alatt álló vállalkozása, illetve vele összehangoltan eljáró cégek – ajánlatot tett egy társaságra, az ajánlattétel lezárásától számítva 6 hónapon belül újabb ajánlatot nem tehetnek.
Eltörölték azt a szabályt is, amely 10 százalékban maximálja a megszerezhető sajátrészvény-arányt, igaz, sajátrészvény továbbra is csak az adózott, osztalékfizetésre szolgáló eredményből vásárolható.
A törvény lehetővé teszi, hogy a cégek alapszabályban rögzítsék, mekkora szavazati aránnyal hívhatók vissza az igazgatósági tagok. Korábban ezt nem tehették meg, kötelező volt a törvény egyszerű többséget előíró szabályának alkalmazása. Ebből következik, hogy a részvények magas hányadával rendelkező tulajdonos sem tudja elmozdítani a menedzsmentet, amennyiben nem bírja az alapszabályban meghatározott szavazati arányt.
A vonatkozó szabályokat csak a javaslat törvényerőre emelése után benyújtott vételi ajánlatokra kell alkalmazni.
