A politikus felszólalásában azt mondta, nem véletlenül akarja uralni a mai hatalom a televíziót. Kijelentette: ezt a köztelevíziót “így meg kell szüntetni”, a kultúra közvetítésében betöltött funkcióját viszont újra kell teremteni, mert “ez mára lényegében már nincsen”.
Fotó: MTI/Bruzák Noémi
A második legnagyobb platform az iskola, ezért hatalmas dolog, hogy a gyerekek túlnyomó többsége óvodába és iskolába jár – folytatta. Hangsúlyozta: eközben viszont hihetetlenül beszűkült a művészeti oktatás lehetősége.
Itt a kulturkampf hardcore kiadása?
Arra is kitért, hogy egy alapvetően progresszív politikai hatalomnak kiemelten és folyamatosan támogatnia kell a kortárs kultúrát és művészetet, mert majd csak az utókor dönti el, hogy miből lehet maradandó érték. Ha van a baloldalnak időtálló szellemi öröksége, akkor az az, hogy képes folyamatosan reflektálni a világra – tette hozzá.
A Fideszt szokták kulturkampffal vádolni, abban az értelemben, hogy a maga preferenciáit hogyan érvényesíti a művészeti és kulturális viszonyok direkt átalakításának programjában – jelentette ki.
“Most ennek látjuk a hardcore kiadását”, mert az első Orbán-kormány “soft kulturkampfos” volt, ez pedig a “hard kulturkampf” időszaka – bírálta a kabinetet.
A miniszterelnök, ha sikerre viszi ezt a küzdelmet, akkor azt fogja megtanulni belőle, “hogy minél keményebb annál jobb”. Már ami “a kulturkampfot illeti” – közölte.
Azt a szobrot “nem kell ott hagyni”
Önmagukról viszont úgy vélekedett, hogy a “végtelen nagy megértés és (…) tolerancia” oda vezetett, hogy kultúrpolitikájuknak elvesztek a kontúrjai. Hangsúlyozta, hogy miniszterelnökként nem adott utasítást kulturális minisztereinek, hogy mit kell támogatni és mit nem szabad, ami – állítása szerint – ma is idegen tőle, ugyanis politikusként nincs joga művészeti preferenciákat megfogalmazni.
Ha viszont felállítják a Szabadság téren azt a “cudar szobrot”, és “sokadszor követnek el erőszakot (…) a szabadságelvű, demokratikus Magyarország lelkén”, akkor azt a szobrot kormányra kerülve nem kell otthagyni – mondta Gyurcsány Ferenc a német megszállás emlékművére utalva.
Arra is kitért, hogy nem nyúlna hozzá a koronához, de “jó sok szörnyűséghez, amit itt hagynak nekünk, hozzányúlnék”, beleértve a rovásírásos településtáblákat. Kijelentette: annak a jobbikosnak, aki nem tudja elolvasni Kiskunlacháza rovásírással leírt nevét, ki kellene lépnie a Jobbikból.
“Félhülye államtitár”
A DK elnöke arra is kitért, hogy ha az államnak van dolga a génmegőrzésben, akkor van dolga a “mémmegőrzésben” is, mert a kulturális tartalomhordozók lassan ugyanúgy kihalásra lehetnek ítélve, mint egynéhány faj.
Ha a köztársasági elnök el tud menni tüntetni a “zöldkerti pipicéért”, és fenntartanak gazdaságokat azok génmegőrző funkcióiért, akkor az államnak a kulturális adathordozókat is meg kell őriznie – közölte.
Nem lehet rábízni a piacra “meg egy félhülye államtitkárra”, hogy egy folyóirat megmarad-e vagy sem – jelentette ki Gyurcsány Ferenc. Kiemelte, nem csak azokat a tartalomhordozókat kell megőrizni, amelyek az ő értékvilágukat vallják, mert Magyarország kulturális képéhez hozzátartozik a konzervatív, jobboldali értelmezés is.
Magyar Bálint is előkerült
Vitányi Iván, a DK örökös tiszteletbeli elnöke arról beszélt, hogy a kultúra és a hatalom egymást kiegészítő, egyenlő erők.
A hatalomnak támogatnia kell a kultúrát, de nem uralkodnia felette – jelentette ki.
Niedermüller Péter, a DK alelnöke azt mondta, egy kormányváltás után olyan csatornákat, intézményrendszereket kell létrehozni, amelyek megteremtik a lehetőséget arra, hogy a legkülönbözőbb társadalmi csoportok hozzáférjenek a kulturális javakhoz.
Magyar Bálint volt szabad demokrata művelődési és közoktatási miniszter úgy fogalmazott: Magyarországon jelenleg – bizonyos értelemben – nem kultúrharc, hanem kultúraellenes harc folyik, ahol – miután a hatalmon lévők megszállják a kultúra különböző területet – minden műfaj élére odakerül egy-egy helytartó.
Hiller István egykori oktatási és kulturális miniszter azt mondta, kultúrpolitikája az abszolút hatalomnak van, amivel szemben létezik a kulturális politika. Utóbbi egy demokratikus berendezkedés céltudatos politikája, ami keretet teremt, szereti az innovációt és lehetőségeihez képest finanszíroz.
Eközben nem lát hierarchiát a magyar és az európai között, mert büszke magyar és ezáltal európai – összegzett.
Bozóki András, az első Gyurcsány-kormány nemzeti kulturális örökség minisztere a kultúrát az elmúlt négy év legnagyobb vesztesei közé sorolta. A jelenlegi kormány szerint a kultúra szerepe abban áll, hogy politikailag homogenizálja a nemzetet – tette hozzá.
