A VTT
Az elmúlt évek pusztító árvizei bebizonyították, hogy a hagyományos árvízvédelmi rendszer már nem jelent megoldást a problémákra. A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése (VTT) az árvíz szabályozott kivezetését, a víz megtartásának és újszerű hasznosításának lehetőségeit tartalmazza. A terv része a felesleges víz visszavezetése a folyóba, és felvázolja a vízhiányos területekre történő átvezetést szolgáló tározásos árapasztórendszer körvonalait is. Az ötlet lényege, hogy a műtárgyakkal megcsapolják az árhullámok csúcsait, és visszatartják az árhullám levonulásáig.
Az árvízvédelem mellett a fejlesztési program figyelmet fordított az ökológiaialapú új tájgazdálkodás kialakítására is. A Tisza menti térség számára ugyanis halaszthatatlan feladatként jelentkezett a tájgazdálkodás és a természetvédelmi feladatok átalakítása. A VTT szerint ugyanis a fölös vizeket az ártér egy részén helyezik el, ahol a gazdálkodás új formái alakulhatnak ki.
Fodor Gábor leendő környezetvédelmi miniszter is kiemelte szerdai bizottsági meghallgatásán: a Vásárhelyi-terv Továbbfejlesztése (VTT) korántsem úgy halad, mint azt 2003-ban eltervezték. Az eredeti kormányhatározatban ugyanis 2007-re hat árapasztó tározót terveztek a Felső- és Közép-Tisza mentén, melyek védelmet nyújthattak volna az árvizek ellen, másrészt kiindulópontként szolgálhattak volna egy komplex tájgazdálkodáshoz is. Jelenleg 20 helyen folynak, illetve folytak munkálatok, de mindezek mellett csak két – ráadásul a legkisebb – tározó épül: a cigándi és a tiszaroffi tározó.
A két tározó közül a cigándinál a töltésfejlesztés és műtárgyak építése 63, a tiszaroffi tározó 45 százalékban készült el. Az első vélhetően idén, az utóbbi jövőre készülhet el – közölte a FigyelőNet megkeresésére a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM). A tározók méretüknél fogva – a tiszaroffi 23, a cigándi 25 négyzetkilométer tározófelületet jelent – egy újabb árvíz esetén a folyónak mindössze 30-50 kilométeres szakaszán csökkentik majd a kialakuló árvízszinteket.
Elapadó források
Hogy miként is alakult így a beruházás, arról minden általunk megkérdezett szakértő azonosan nyilatkozott: forráshiány miatt. Míg 2004-ben a határozat az I. ütemre 130 milliárd forintot határozott meg, addigra most csak 25,3 milliárdról beszélhetünk. Mindezt Jakus György, a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság vízügyi igazgatója is elismerte: a VTT első ütemét a megvalósító a hazai költségvetésből kívánta finanszírozni, ám az államháztartás nehéz helyzete miatt a források elapadtak.
„A második ütem már EU-forrásokra támaszkodik, s reméljük, hogy e pályázatok során minél több tározó valósulhat meg” – fogalmazott Jakus György. A minisztérium tájékoztatása szerint mindez 2025-re egy 150 milliárdos beruházást jelent. Hátrány lehet azonban, hogy a kormányzati beruházások helyett inkább az elnyert EU-támogatások határozzák majd meg a projekt ütemét.
Kártalanítás – jobban megéri?
A kormányzat addig is retteghet, hogy ne jöjjön egy nagyobb árvíz. Kajner Péter, a Szövetség az Élő Tiszáért elnökségi tagja szerint a kártalanításra fordított összegek már így is lassan meghaladják a VTT-re szánt teljes összeget. „A vészhelyzet elhárítása és a helyreállítások kerültek előtérbe, amelyek csak tavaly 50 milliárd forintot emésztettek fel. Úgy tűnik, hogy a vízügynek és a vele kapcsolatban álló vállalatoknak is jobban megéri a folyamatos vészhelyzet, miközben a Tisza mellett élők helyzete folyamatosan romlik” – véli Kajner.
Az egyesület koordinátora szerint a vízügyben történt koncepcióváltás után visszarendeződés történt: a kormányzat ismét csak az árvízvédelemre összpontosít, míg a komplex hasznosítás háttérbe szorul. „A VTT ugyanis nemcsak az árvízi védelmet kívánta biztosítani, hanem infrastruktúrafejlesztést, tájhasználatváltást és népességmegtartást szolgáló egyéb intézkedéseket is tartalmazott. Az általunk megkérdezett civilszervezetek szerint azonban semmiféle ártéri gazdálkodás nem valósult meg, ráadásul az érintett tárca még semmilyen konkrét célprogramot nem írt ki” – nyilatkozta lapunknak Figeczky Gábor, a WWF Magyarország programvezetője.
Meddig lesz még ilyen?
Se pénz, se posztó
Jó példa erre a cigándi tározó, amelyet mintatározónak szánnak az ártéri gazdálkodás szempontjából, s ezért ez a beruházás uniós KIOP-forrásokhoz is jutott. A tervek szerint itt programirodát nyitottak volna, ám az nem kezdte meg a működését. Kajner Péter szerint, ha meg is épül, akkor sem biztos, hogy lesz forrás a tájhasználatváltáshoz szükséges agrár-környezetgazdálkodási programcsomagokra.
Jelenleg a program áttervezése folyik, nincs se forrás, se intézményrendszer a tájgazdálkodás működtetéséhez. Emellett pedig a hajózhatóság javítására is tervek készülnek, amelyek a folyó életébe újabb durva beavatkozást jelenthetnek – mondta a Szövetség az Élő Tiszáért elnökségi tagja. Veres Nándor, a VTT Önkormányzati tanácsának elnöke szerint ugyanakkor a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) nem is akar hallani tájgazdálkodásról, mert a végrehajtás csak a műtárgyakra koncentrál. „A mostani gátépítés olyan, mint az autópálya építés: látványos. Míg a tájgazdálkodással nem is foglalkoznak” – fogalmazott.
Nincs mire pénzt adni?
Amíg a tározók belső vízrendszerének megépítése következtében nem alakulnak ki a tájhasználatváltáshoz szükséges új környezeti feltételek, addig nem tudunk az új tájhasználathoz támogatást biztosítani – reagált a vádakra Várszegi Gábor. Az FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztályának munkatársa azonban azt ígérte, hogy mire a tározók megépülnek, a minisztérium biztosítani fogja a lehetőséget a tájhasználathoz adódó források igénybevételére.
Hozzátette: az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban külön pontozási prioritás biztosításával lehet majd az érintett célprogramokra támogatást kérni. Így a műtárgyak építéséhez hasonlóan a tárca a támogatásokat is főként EU-forrásokra alapozva kívánja kifizetni, kímélve a hazai költségvetést. Ily módon a nedves rétek, nádasok, zsombékosok, extenzív halastavak, szórvány gyümölcsösök és erdőségek előnyt fognak élvezni, a tömegesen termesztett gabonához képest, melyet nagy mennyiségben termelünk.
Átgondolás szükséges
A FigyelőNetnek nyilatkozó szakértők többsége egyetértett abban is, hogy szükséges, vagy szükséges volt a VTT átgondolása. Így vélekedik a zöldtárca is, ezért elsőbbséget kapott a beregi és szamosközi, valamint a szegedi tározó. „2006-ban egy rendkívüli árvíz vonult le a Tiszán, melynek tapasztalatait kötelességszerűen be kellett építeni a tervezési elképzelésekbe, ez kismértékben módosította a terveket” – mondta Jakus.
Kiemelte: az előrehaladott ukrán töltéserősítési munkák hatására (nagyobb árvízszintek a határszelvényben) való felkészülés is változtatást igényelt. „Jelenleg a Felső-Tisza térségében épülő tározók mielőbbi megvalósítása a legfontosabb” – indokolta a beregi- és Tisza – szamosközi tározó szükségességét.
A mélyártér a megoldás?
Az átgondolást a civilszervezetek másként képzelik: ők Koncsos László, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatójának kutatására hivatkoznak, és az Alföld természetes medencéiben, mélyártereiben való vízelhelyezést javasolják. A beruházási költségek ekkor jóval alacsonyabbak lehetnének, sőt a kutatás szerint még hatékonyabb árvízelhárítást is eredményeznének. „Arról nem is beszélve, ha némely területeket három méter magasan elöntenek, akkor ott kipusztulhat a növényzet, és olyan folyamatok indulhatnak el, amelyek hosszú távon tönkretehetik az árteret, míg a természetes medencéknél jóval alacsonyabb lehetne a vízszint” – véli Kajner Péter.
Jakus György szerint azonban maga a felvetés értelmetlen. A VTT alapkoncepciója pont a mélyen fekvő területekre összpontosít, így az egyetem javaslata csak megerősítette a korábbi elképzeléseket, hiszen a VTT ezen sarokpontok mentén zajlik. A tervezésnél alapvető kérdés volt a tározók kialakításának helye, mérete. „Biztonsági és gazdasági megfontolásokból a nagy tározók mellett döntöttek a tervezők. Alapvető biztonsági kérdés a víz ki- és bevezetésének szabályozhatósága. A sokszor kisebb folyó méretű be- és kivezetés kézben tartásának hibái, a meglévő árvízi veszélyhelyzetnél nagyobb katasztrófát is okozhatnak” – emelte ki Jakus.
