A lakosság aktuális gazdasági helyzetértékelését, illetve a jövőre irányuló várakozásait sűríti egyetlen, a kisebb változásokra is érzékeny indexbe a negyedévente közölt, 1500 fős felmérések alapján számított új mutató. Az index a lakosság gazdasági „hangulatát” méri. Ennek sokféle komponense van, s ezek tükröződnek az új indikátorban is (az egyes összetevőkről lásd táblázatainkat). Egyrészt a jövőre vonatkozó várakozások a jelenlegi közhangulat részét képezik, másrészt a mutató ugyan a lakosság gazdasági közhangulatára vonatkozik, de abba a személyes (háztartási) anyagi helyzetre és annak változására vonatkozó vélekedések mellett a makrogazdasági helyzettel kapcsolatos vélemények és várakozások is belejátszanak.
*Nem tudja: 1%, nem válaszolt: 5%
Nyilvánvaló azonban, hogy végső soron mégis a személyes helyzet a meghatározóbb a lakossági hangulat szempontjából. Ennek megfelelően az „objektív”, makrogazdasági várakozások és helyzetértékelések az index kiszámításakor kisebb súlyt kapnak, mint a személyes helyzet értékelése és az annak változására irányuló várakozások. Továbbá a jövőre irányuló várakozásokat is kisebb súllyal vesszük figyelembe, mint a jelenlegi helyzet értékelését.
Az általános gazdasági vélekedések mellett a lakosság hogylétét jól jellemzi a fogyasztás várható alakulása, amely szintén szerepet kap a mutatóban. Ugyanakkor a gazdasági hangulatnak van egy olyan mélyrétege is, amely a társadalomszerkezet lakossági percepciójával függ össze. Erre reflektálva a Szonda-Figyelő Hogylét-mutató figyelembe veszi azt, miként változik a társadalom anyagi rétegzettségéről kialakított lakossági kép.
A márciusi felmérésből az rajzolódik ki, hogy a magyar társadalom több mint kétharmada (68 százalék) szűkösnek ítéli ugyan pénzügyi helyzetét, ám még éppen kijön jövedelméből. Ennél némileg kevesebben (58 százalék) számítanak arra, hogy háztartásuk jövedelmi helyzete romlik a következő 12 hónap során.
A lakosság csaknem fele úgy gondolja viszont, hogy az ország komoly válságban van, s további 38 százalék is a válságot emleget, bár nem tartja súlyosnak a helyzetet. Ráadásul a felmérésben részt vevők fele arra számít, hogy az ország helyzete rosszabbra fordul a következő egy évben. A háztartások közül a jelenlegi és a várható helyzetet egyaránt súlyosnak megítélőkön túl a többieken is az óvatosság látszik; visszafogják kiadásaikat. Erre utal az, hogy a válaszadók döntő többsége nem tervezi a következő fél évben nagyobb értékű fogyasztási cikk vásárlását (az efféle bevásárlásra készülők aránya mindössze 9 százalék). Általánosságban a kép nem túl kedvező: a megkérdezettek szerint 100 magyar háztartásból 58 szegény.
