Egyre aggasztóbb a korai iskolaelhagyók három éve történő növekedése. A 2010-es 10,5 százalékról 2013-ra 11,8 százalékra nőtt az EU-ban használatos arányszám. Ez azt mutatja meg, hogy a teljes lakossághoz képest milyen arányban áll azon 18-24 éves fiatalok száma, akik sem szakmunkásvégzettséggel, sem érettségivel nem rendelkeznek, és a megkérdezésüket megelőző négy hétben nem is vettek részt képzésben – derül ki a Népszabadságból.
2011-ben az Orbán-kormány azt vállalta, hogy ezt az arányt 10 százalékra csökkenti 2020-ig. Az unióban Málta, Spanyolország, Portugália és Románia a sereghajtó, akik nagyon lerontják az átlagot, így Magyarország még e felett képes teljesíteni. Ezekben az országokban azonban más a képzés szerkezete, és a képzetlen munkaerőt felszívja a turizmus, illetve a családi gazdaságok.
2014-ben az unióban új költségvetési ciklus indul. A brüsszeli fejlesztési források pedig csak akkor lesznek elérhetőek, ha az általunk vállalt ajánlásoknak megfelelünk. Az unió pedig már 2012-ben jelezte, hogy a korai iskolaelhagyók tekintetében lenne dolga a kormánynak. Ha a szigorú monitoringrendszeren keresztül Magyarország nem tudja bizonyítani, hogy erőfeszítéseket tesz az ügyben, akkor 2016-ban szankcióra számíthatunk, és elbukhatjuk a fejlesztési pénzeket.