A brit javaslat benyújtása utáni tíz napon kemény tárgyalások várhatóak, amelyek végén kiderül, hogy lesz-e a britek elnökségi időszaka alatt új EU-s költségvetés. Tony Blair, brit miniszterelnök vasárnapi nyilatkozata bizakodó volt, és úgy vélte, minden tagállamnak el kell fogadnia a fájdalmas megszorításokat, és december 15-16-án végül megszülethet a megállapodás.
A brit csomag előre láthatóan 850 milliárd eurós főösszeggel számol, amely 1,03 százaléka az EU GDP-jének. A Financial Times úgy értesült, hogy London feladna összesen 6-9 milliárd eurót a neki 1984 óta járó uniós visszatérítésből is a következő teljes EU-költségvetési időszakban oly módon, hogy a kelet-európai új tagoknak szánt fejlesztési juttatásokat kiveszik a brit visszatérítés számítási képletéből. Az új tagországok strukturális átalakítására szánt 160 milliárd eurós összeget 10 százalékot nem meghaladóan vágnák meg. Az vidékfejlesztési támogatásokat sem hagynák érintetlenül. Ezek keretösszegét 5 milliárd euróval kurtítanák. Az agrártámogatásokat pedig 2009-ig jelentősen lecsökkentenék.
Agrárvágást szeretnének
A The Sunday Times értesülése szerint a brit kormány, amely hétfőn leteszi költségvetési javaslatait a brüsszeli bizottság asztalára, évi 1,5 milliárd euróval szeretné csökkenteni a közös agrárpolitika alapján kifizetett mezőgazdasági támogatásokat a következő költségvetési időszakban. A brit elnökség azzal, hogy a kelet-európai új tagok felzárkóztatási támogatásai helyett az agrárkiadásokat próbálja inkább visszafogni, igyekszik leszerelni azokat a bírálatokat, amelyek szerint Tony Blair miniszterelnök a kelet-európai tagországoktól akar pénzt elvenni.
A Financial Times szerint Tony Blair komoly engedményt tesz a brit visszatérítés megnyirbálásával, mivel a hivatalos londoni álláspont eddig az volt, hogy amíg az EU agrártámogatását nem alakítják át még radikálisabban, addig a visszatérítés mértéke sem lehet alku tárgya. A most már évente csaknem 5,5 milliárd eurós – a teljes EU-költségvetési kiadási főösszeggel együtt növekvő – brit visszatérítést, amely a jelenlegi költségvetési patthelyzet egyik központi eleme, még Margaret Thatcher volt konzervatív brit kormányfő harcolta ki ötéves harc árán 1984-ben, arra hivatkozva, hogy Nagy-Britannia befizetéseihez képest elenyésző mezőgazdasági juttatásokban részesül.
Csökkenő támogatások?
Egyes források már-már tényként kezelik, hogy a felzárkóztatási pénzek – korábban megszellőztetett – 10 százalékos csökkentése immáron 5 százalékra olvadt. Tény ugyanakkor, hogy a brit miniszterelnök közép- és kelet-európai kollégáival tárgyalva a megállapodás érdekében két lehetséges utat vázolt fel: vagy radikális reformot hajtanak végre, vagy kisebb költségvetést kell tető alá hozni. A Financial Times hétvégén arról írt, hogy brit diplomaták derűlátóan nyilatkoztak a pénzügyi alku esélyeiről Blair budapesti tárgyalásait követően és a lengyel miniszterelnök is eléggé optimista hangot ütött meg – írja a Bruxinfo.
Idő hiányában és a befolyásos EU-tagállamok (így Franciaország) vehemens tiltakozása miatt is egyre inkább az utóbbi verzió látszik megvalósíthatónak. Ezt erősíti az EUobserver híre is, miszerint a brit elnökség a pénzügyi kötelezettségvállalás szintjén – a júniusi luxemburgi kompromisszumos javaslathoz képest mintegy 3 század százalékponttal kevesebb, azaz – a GNI 1,03 százalékára csökkentett költségvetési kiadást fog javasolni.
A kiszivárgott javaslat szerint a tavaly csatlakozott országoknak le kell mondaniuk a felzárkóztatási forrásaik 5 százalékáról (bár ezt hivatalosan senki nem erősítette meg), ugyanakkor a brit visszatérítés ügyében könnyített befizetést tesznek számukra lehetővé és könnyítik az uniós pénzek felhasználásának szabályait is. Ez konkrétan azt jelenti, hogy két évnél hosszabb időt hagynak majd az új tagállamoknak a kohéziós alapból járó pénzek felhasználására (n+2 helyett n+3-as szabály). Ezen túl a strukturális és kohéziós alapok esetében nagyobb rugalmasságot mutatnának, hogy az új tagállamok csökkenthessék a projektekhez biztosított nemzeti önrész arányát.
Árulás vagy engedmény
Korábban Blair a visegrádi négyeket igyekezett meggyőzni a megszorításokról. Londoni beszámolók szerint Blair kelet-európai körútján jelezte, hogy a kompromisszum érdekében kész engedni akár 1 milliárd eurót is a Nagy-Britanniának járó, most már évente több mint 5 milliárd eurós uniós visszatérítésből. Brit politikusok és több brit napilap megadással, sőt árulással vádolja Blairt, amiért lemondana a visszatérítések egy részéről.
