Közbeszerzés
A közbeszerzési törvény is módosul, aminek oka, hogy az megfeleljen az uniós szabályoknak. Bevezetik a versenypárbeszéd intézményét: ha a beszerzésről már előre tudható, hogy bonyolult, akkor a beszerző előbb konzultál a lehetséges szállítókkal, és csak ezt követően készíti el az ajánlati felhívást. Szintén a módosítás része, hogy bevezetik a keretmegállapodás intézményét. Itt több nyertest hirdetnek, akik egy második körben egymás alá licitálva versenyezhetnek a megbízásért.
A közbeszerzéseken előnyük van azoknak a vállalkozásoknak, amelyek csökkent vagy megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztatnak, de olyan pályázatok kiírására is sor kerülhetne, amelyeken csak ilyen cégek indulhatnak.
A kormány eljuttatta az Országgyűléshez a csődtörvény módosításait tartalmazó javaslatát – írja Batiz András kormányszóvivőre hivatkozva a Napi Gazdaság. Ennek célja, hogy egyértelművé tegye a felszámolási eljárás menetrendjét: az adóst levélben szólítja fel, hogy fizessen, ha 30 napon belül nem vitatja érdemben a tartozását, akkor a bíróság elrendeli a felszámolási eljárást. Ezek után azonban az eljárás megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha az adós fizet.
A hitelező kérheti, hogy az adós céghez vagyonfelügyelőt rendeljen ki a bíróság, s ezzel meg tudják akadályozni a vagyonkimentést. A felügyelő feladata a társaság valamennyi vagyontárgyának átvizsgálása, valamint vétójoga van az olyan üzleti tranzakciókkal szemben, amelyeket a cég működése szempontjából nem tart indokoltnak. Mivel jelenleg nem élvez előnyt a többi hitelezővel szemben az, akinek zálogjoggal biztosított követelése van – a javaslat szerint, ha a zálogtárgyat eladják, akkor a vételár a jogosultat illeti.
Korábban több szervezet is problémásnak tartotta a csődtörvény módosításait. A felszámolók aggályosnak tartják a jogszabálytervezet egyik legmarkánsabb megoldását, az úgynevezett wrongful trading bevezetését. Ennek lényege: a vezetői felelősség kiterjesztése arra az esetre, amikor nem a hitelezői érdekek elsődlegessége alapján látják el a bajba jutott cég ügyvezetési feladatait.
A felelősség bírósági megállapításával a cégvezetőknek a magánvagyonukkal kell helytállniuk a hitelezőkkel szemben. A felszámolók korábban felemelték hangjukat, s nem az új jogintézmény, illetve szigorítás szükségességét kérdőjelezik meg. Úgy látják, hogy az – a csődtörvény jelenlegi szabályozása miatt – nem érvényesülhet, és átláthatóság helyett ellenőrizhetetlen manipulációknak adhat teret.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szerint a csődtörvényt egy évtizede eredménytelenül toldozzák-foltozzák, ám félő, hogy a napirenden lévő módosítás sem ad megnyugtató megoldást a legsürgetőbb problémákra. A kamara egy korábbi közleménye arra hívja fel a figyelmet, hogy hiába lesz egyértelműbb a felszámolás kezdő időpontja, ha azt a Cégközlönyben való megjelenés napjához kötik. A még meglévő cégvagyonnak ugyanis nem nyújt védelmet, változatlanul ki lehet üríteni a vállalkozást, mielőtt a hitelezők tudomást szereznek az eljárás megindulásáról. A tervezett módosítás ugyan bővíti a vagyonfelügyelő jogkörét, mégsem kap elegendő jogosítványt ahhoz, hogy megakadályozhatná a vagyonkimentést. Továbbra is problémákat okozhat a zálogjoggal biztosított követelések kielégítésével kapcsolatos szabályozás.
