Cseh, lengyel reakciók
Lengyelország várhatóan 2009 végéig beviszi a zlotyt az ERM-2-be – nyilatkozta a lengyel miniszterelnök gazdasági főtanácsadója, Marek Zuber a Reuters hírügynökségnek.
Cseh vélemény szerint sincs ok a sietségre a szlovák döntés után sem. A cseh pénzügy-minisztérium és a Cseh Nemzeti Bank egyetért abban, hogy a cseh koronát 2007 második felében kellene bevinni az ERM-2-be azért, hogy 2010. januárban Csehország már az euróövezetben lehessen – olvasható a cseh pénzügy-minisztérium hétfőn kiadott közleményében.
Mit jelent?
Mától kezdve a korona esetében – a hazánkéhoz hasonló – árfolyamsáv lépett életbe, felváltva az eddigi rendszert, amelyben a szlovák deviza gyakorlatilag teljesen szabadon lebegett. A pozsonyi jegybank eddig csak akkor avatkozott közbe, ha túlzottnak ítélte az árfolyammozgást, ám a jövőben ennél jóval szigorúbb korlátok között kénytelen tartani a koronát. Egész pontosan 44,2238 és 32,6872 közötti +-15 százalékos intervenciós sávban hagyhat szabad teret a koronának, illetve, ahhoz, hogy az euróbevezetéshez szükséges viszonylagos stabilitást igazolni tudja, a pénteki záróárfolyamnál rögzített 38,45550 koronás sávközéptől felfelé legfeljebb 2,25 százalékos (39,32 koronás euróárfolyamig történő) gyengülést nézhet beavatkozás nélkül.
A sáv tehát praktikusan – a magyar rendszertől eltérően – aszimmetrikus, és a 15 és 2,25 százalékos határok között húzódik, ezen belül ráadásul nemcsak a szlovák jegybank, hanem innentől kezdve az Európai Központi Bank is interveniál, ha szükség van rá. A sávon belüli beavatkozás is megengedett, de a sáv közepét az uniós szabályoknak megfelelően leértékelni nem szabad, legfeljebb felértékelni.
A most belőtt sávközép egyébként még nem garantálja azt, hogy nagyjából ilyen kurzuson rögzítik majd az eurót a tényleges csatlakozáskor, de elemzők szerint a 38,4555-ös középárfolyamnál erősebb, 36 körüli lehet majd a korona-euró átváltási árfolyam 2009-től.
Miért most?
A 2009-es euróbevezetési céldátumból kiindulva nem volt olyan elemző, aki arra számított volna, hogy 2006. első negyedévénél korábban csatlakozik az euró előszobájának számító ERM-2 (Exchange Rate Mechanism) rendszerhez Szlovákia – mondta el kérdésünkre Barcza György, az ING elemzője. Az euró bevezetéséről ugyanis északi szomszédunk esetében legkorábban 2008 tavaszán dönthetnének az Európai Unió illetékesei, vagyis szigorúan véve 2006. tavaszáig visszamenőleg kell igazolnia Szlovákiának a korona kellő stabilitását.
Ehhez képest tehát bő negyedévvel korábbra hozta a döntést a Mikulas Dzurinda vezette kormányzat, lekörözve mindhárom visegrádi partnerét. Ahogyan a miniszterelnök fogalmazott: országa eddig csak utolérni igyekezett Csehországot, Lengyelországot és Magyarországot, most viszont lépéselőnybe került. A vártnál korábbra hozott döntés hivatalos magyarázataként a szlovák pénzügyminiszter is a környező országokkal való versengésre utalt, sőt azzal indokolta a sietséget, hogy Lengyelország és Magyarország most már inkább visszahúzza Szlovákiát, semmint segíti. Az említett két országban ugyanis Ivan Miklos szerint nem halad kellő ütemben a konvergenciafolyamat, és ez károsan érinti Szlovákiát és a szlovák koronát, nevezetesen méltánytalanul gyengíti azt.
Mikulás Dzurinda szerint az árfolyam euróhoz kötése és az árfolyamsáv rögzítése a szlovák korona jelentős megerősödését igazolja, a mielőbbi euróbevezetés ígéretével együtt pedig gyorsítja a gazdasági növekedést és emeli az életszínvonalat.
Spekulációs veszély?
A szlovák korona erősödését, nagyobb stabilitását, és a régiós valutáktól való függetlenítését ugyanakkor nem feltétlenül hozza meg az ERM-2-be történő belépés – vélekedik Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője –, legalábbis nem rövid távon. Az elemző szerint a döntés hátterében épp ezért sokkal inkább politikai, semmint pénzügypolitikai motivációk húzódtak. 2006-ban ugyanis Szlovákiában is választások lesznek, és a mostani ellenzék nem híve az euró gyors bevezetésének. Az előrehozott döntés viszont erősíti az európai közös valuta mielőbbi bevezetése melletti elhivatottságot, így gyengítheti az azt ellenzők pozícióját.
A politikai érdekeket Barcza György sem zárja ki, hozzátéve, hogy a döntés helyességét a piaci rekciók fogják igazolni vagy megcáfolni. A hír első fogadtatása egyértelműen kedvező (a szlovák korona erősödése ráadásul az egész régióra pozitívan hat), ám a meghatározott árfolyamsáv mindig támadási felületet ad a spekulánsoknak. Könnyen elképzelhető, hogy a kockázatkedvelő nemzetközi befektetők tesztelik a sávhatárokat, mint ahogy ezt Magyarországon is nem egyszer megtették – utal Barcza például a legemlékezetesebb 2003. tavaszi forint elleni támadásra, vagy az idén húsvétkor felerősödött hasonló félelmekre.
Pusztán az a tény, hogy van egy nyilvános árfolyamcél, egy mindenki által ismert árfolyamsáv, amit meg kell védenie az adott ország jegybankjának, már nagyobb teret ad a spekulatív támadásoknak – véli Török Zoltán is, aki attól tart, hogy például a jövő év a korábbinál nagyobb volatilitást hozhat a korona piacán. Az ERM-2 rendszerhez történő csatlakozást ezen veszélyek miatt inkább halogatni szokták, nem pedig sürgetni – teszik hozzá az elemzők a meglepő, bár végeredményben számukra is indokolható szlovák döntés kapcsán.
