A magyar részvények tovább folytatták útjukat felfelé, és ismét számos papír ért történelmi magasságokba a múlt héten. A külföldi tőkebeáramlás továbbra is magas forgalmat indukált, ami ismét egyirányú utcává változtatta a tőzsdét. A hazai események egyébként beleillenek a nemzetközi trendbe, viszont az árfolyamemelkedés lendülete meghaladja mind a nyugat-európai, mind pedig a régiós tőzsdék szintjét. A március idusa óta tartó száguldás hónapjaiban a BUX újabb 25 százalékot emelkedett, és egyelőre nem látszik, hogy rövidtávon megtörne a lendület. Bizonyára sokan vannak, akik ismét részvényvásárláson törik a fejüket, de bizonytalanok a közel és távoljövőt illetően. A jelzőfény az égen jelenleg a forgalom nagysága, amely jelentős mértékben meghaladja a nyári pangás idején szokásos 7-8 milliárdos szintet. Abban az esetben, hogy ha a rallyt hajtó tőkebeáramlás lassul, akkor azt a forgalom visszaesése jelzi, és ez segítheti eligazodni a rövidtávú befektetőket a piaci trenddel kapcsolatban.
Száguldó OTP
A vállalati hírek esetében is a szokásosnál mozgalmasabb hetet tudhatunk a hátunk mögött, a középpontban az OTP és a Mol voltak. Az OTP vezérigazgató-helyettese, Spéder Zoltán egy prezentációban nyilvánosságra hozta a bank hivatalos, 2007-ig szóló eredményvárakozását. A számokat a magyar számviteli szabályok szerint ismertette, és emiatt nem összehasonlíthatók az elemzők – nemzetközi számvitel szerinti, csoportszintű konszolidált eredményre vonatkozó – előrejelzéseivel. A közzétett adatokból azonban annyi leszűrhető volt, hogy a menedzsment 15 százalékos éves átlagos eredménynövekedést vár az elkövetkező három évre. Ez nagyjából összhangban van az elemzők várakozásaival. Szintén az OTP-vel kapcsolatos hír, hogy az EBRD értékesítette a tulajdonában lévő OTP részvényeket a tőzsdén 50 millió dollár (10 milliárd forint) értékben. A bejelentés és a nagy mennyiségű részvény piacra kerülése nem volt jelentősen negatív hatással az árfolyamra.
Harcoló Mol
A Mol továbbra is a bosnyák kormánnyal küszködik az Energopetrol privatizációjával kapcsolatban. Ismeretes, hogy a Mol és az INA konzorciuma nyerte a privatizációs pályázatot, így a szarajevói kabinet kizárólag a magyar-horvát csoporttal kezdte meg a tárgyalásokat, amelynek azonban furcsa ötleteket is meg kellett vitatnia. Ezek közül a legújabb az a bosnyák igény, hogy a Mol ajánlatában csoportosítson át 15 millió eurót a beruházások rubrikából a vételáréba.
Mint ismert, a Mol 5 millió eurót ajánlott a cégért, de emellett 60 millió eurónyi beruházást, valamint hasonló mértékű adósságátvállalást is magára vállalt. A bosznia-hercegovinai állami kommunikáció úgy állítja be, mintha két egyenértékű számról van szó, pedig nem kell egyetemi diploma látni a különbséget. A MOL természetesen csípőből elutasította az ötletet, és tovább vár, hogy mikor kötheti meg az üzletet – esetleg számít a bosnyák hivatalnokok újabb fantáziadús elképzeléseire, amelyekről a jövőben is elvitatkozhatnak majd a felek.
Telefonnal a Balatonon
Az előttünk álló hét egyik legfontosabb eseménye az MNB újabb kamatmeghatározó űlése. A Monetáris Tanács a szokásoknak megfelelően délután kettőkor jelenti be, hogy változtat-e a jelenleg 7 százalékos jegybanki alapkamaton. Az ülés valószínűleg csonka lesz, ugyanis bizonyára sok tag nyaral, de ez nem lehet akadálya az eredményes munkának, ugyanis a szabályok lehetővé teszik, hogy a tagok telefonon csatlakozzanak be az ülésre.
Úgyhogy, ha valaki egy Monetáris Tanácsi tagot lát a Balaton partján telefonnal a kezében koktélt szürcsölni, akkor érdemes lesz hallgatózni egy kicsit. Habár valószínűleg csak azt tudná meg előre, amit mindenki sejt, hogy újabb 25 bázisponttal fog csökkenni az alapkamat. Az infláció és a forint árfolyama ezt lehetővé teszi, és a piac ezt a lépést már be is árazta, úgyhogy csak akkor lehet piaci hullámokra számítani, ha elmarad a kamatcsökkentés.
Gyorsjelentések
A tengerentúli piacokon a vállalati gyorsjelentések tartják izgalomban a befektetőket. Habár az igazi áradat egyelőre még nem indult meg, azért egy pár fontos cég számaival már így is találkozhattunk. Pénteken a világ legnagyobb ipari konglomerátumának gyorsjelentése adott munkát az elemzőknek. A General Electric (GE) a várakozásoknak megfelelő eredményről számolt be és a gazdaság állapotát is megfelelőnek találta. Ugyanis a GE – szerteágazó működése miatt – rendszeresen beszámol az Egyesült Államok gazdaságának állapotáról is. A GE árfolyama azonban a pozitív üzenetek ellenére is esett a hét utolsó napján. Ennek oka nagyon egyszerű: a cég jelezte, hogy a harmadik negyedévben az egy részvényre jutó eredménye 43-44 cent között alakulhat, miközben a piac 45 centes eredményt várt. S ez elég volt a zuhanáshoz.
Ezen a héten söpör végig Amerikán a fontos gyorsjelentések szökőárja. Olyan igazi nagyágyúk jelentenek majd, mint a Citigroup, az IBM, a Microsoft, JPMorganChase, a Ford vagy a Coca-Cola. Ez a dömping remélhetőleg eltereli a piacot gúzsban tartó tényezőkről, így a magas olajártól, vagy a folyamatosan emelkedő kamatokról.
