Gazdaság

CSÖKKEN AZ AGRÁREXPORT-TÁMOGATÁS – Európai húsáldozat

Sokak szerint a magyar agrárgazdaság több, korábban versenyképes ágazata engesztelő áldozat lesz az európai csatlakozás oltárán. A GATT-, valamint az EU-megállapodás rögzítette az exporttámogatás csökkentésének menetrendjét és mértékét, így 1996-ban az elmúlt évinél négymilliárd forinttal kevesebb jut a húsiparosoknak. Ezzel szerintük már az idén meggyújtják az áldozati máglyát. Mások úgy vélik: éppen a szubvenció lefaragása lesz az a tisztítótűz, amelyben csak a kevésbé hatékony versenytárs semmisül meg.

Egyoldalúan a kormányzatot szolgálja az Agrárrendtartási Hivatal, amelynek kapcsolata a terméktanácsokkal még nem kiforrott. – Az exporttámogatásra, a garantált árakra, a húsimportra tett szakmai javaslatukat sem vette figyelembe – kesereg Mike Imre, a Húsipari Szövetség, valamint a Vágóállat és Hús Terméktanács titkára. Dánia példáját említi, ahol minden évben áttekintik az ágazatra vonatkozó törvényt és az ahhoz kapcsolódó miniszteri rendeleteket, s a piac szereplőivel egyeztetve elvégzik a szükséges módosításokat. Az új piacszabályozó rendelkezések pedig január 10-ig megjelennek.

A szakember szerint nálunk mindez még “döcögős”. A költségvetés zsugorított sarokszámait decemberben elfogadta ugyan a T. Ház, ezzel az agrárkörökben általános vélemény szerint az ágazat el is vesztette a pénzekért indított háborút – ami azonban nem jelenti azt, hogy a szaktárcán belül még ne lehetne csatákat nyerni. (Figyelő 1995/48.)

A minisztériumi összegek felosztásáért a különböző lobbyk között életre-halálra folyó küzdelem kezdődött. A földművelésügyi tárca törekvése azonban az, hogy – amennyire lehetséges – az idén elsősorban a termelők jussanak támogatáshoz, hiszen ők tavaly a tervezettnél mintegy nyolcmilliárd forinttal kevesebb szubvencióban részesültek.

A közel 81 milliárd forintos agrártámogatási keretben eredetileg elkülönített 41 milliárd forintnyi piaci támogatásból le is csíptek 8 milliárdot “termelést segítő” felhasználásra. Mondván: az árualap már tavaly is olyan kevés volt, hogy az már a kivitel növelését is korlátozta.

Mike Imre szerint az idén több lesz a sertés-árualap, a nyolcmilliárd forint költségcsökkentő hatása azonban nem lesz érezhető. Azt sem tartja jó megoldásnak, hogy a szaktárca újabb hétmilliárd forintot különített el célhoz kötött exporttámogatásként, amelyhez csak pályázat útján, nem pedig normatív módon lehet hozzájutni.

A célirányos felhasználásra is csekély a remény. A hírek szerint inkább a tavalyi exporttöbblet utáni támogatást fogják ebből kifizetni. A normatív agrárexport-támogatás az idén mindössze 26 milliárd forint lesz. Ez reálértéken számolva kevesebb mint fele a tavalyi kivitelhez felhasznált támogatásnak.

A költségvetési számháború a húsipari gyakorlatban annyit jelent, hogy a tavalyi, dolláronként 35 forintos exporttámogatás erre az évre húsz forintra zsugorodott, amely mindössze a támogatási szükséglet 40-50 százaléka. Több húsipari terméknél ennek többszörösére lenne szükség ahhoz, hogy a húsok és húskészítmények külföldön is versenyképesek maradjanak.

A tárcán belüli támogatás-átcsoportosítás is téves felfogás következménye – állítja a titkár. Azon alapul, hogy az állami támogatások nem jutnak el a termelőhöz, hanem a kereskedőnél és a feldolgozónál csapódnak le. Az élő sertés magas, decemberben még kilogrammonként 190 forintos átvételi árának a fele, 68 forint ugyanis támogatás. (Ezt azonban az állattartók cáfolják.) A kiviteli támogatás lefaragásával azonban ez a bűvös szám már a múlté. Januárra 176 forintra zuhant a felvásárlási ár, és a szakember szerint még tovább fog süllyedni. Nem csak azért, mert a megnövelt termelői támogatásokkal kisebb (lehet) a hizlalás költsége, hanem azért is, mert a szerény exportszubvenció miatt a külpiacon hátrányba került feldolgozók nem tudnak többet fizetni a sertésért. Az általános drágulás csökkenti a belső élelmiszer-keresletet, így – Mike Imre szerint – elképzelhető, hogy hamarosan a kilogrammonként átlagosan 141 forintos (minőségi osztályok szerint E: 155, U: 143, R: 132 Ft/kg) garantált áron az államnak kell majd felvásárolnia a sertéshúst. A felvásárlási ár csökkenése ismét a gödörbe taszít(hat)ja a tavaly fellendülésnek indult stratégiai ágazatot, veszélyezteti az agrárgazdaság gerincét alkotó hús-gabona vertikumot.

A költségvetési átcsoportosítás és a szabályozóváltozás hatására az iparban a tavalyi, közel 60 ezer tonnányi (több mint 200 millió dolláros) kivitelnél az idén 18 ezer tonnával több, mintegy 78-79 ezer tonna exportárualapra, húsra és -készítményre számítanak. Ez a terméktömeg az elmúlt évinél jelentősen kisebb kiviteli támogatással eladhatatlan lesz külföldön – legalábbis úgy, hogy rá ne fizetnének.

A feketepiacot leszámítva a belső kereslet is csökken. Tavaly az első tíz hónapban mintegy 10 százalékkal kevesebb árut adtak el a húsipari szaküzletekben, mint a korábbi év azonos időszakában, így az előrejelzések szerint monumentális piaci zavarra van kilátás. Már 1996 második felében – annak ellenére, hogy a gazdák orra előtt most elhúzták a tenyészállat-beállítási mézesmadzagot – megkezdődhet a kocakivágás. Jövőre pedig a mai mérce szerint is az egekig szökhetnek a húsárak. Eközben határainkon túl teret nyer a konkurencia, és például a délszláv békével kínálkozó piaci lehetőségekről is le kell mondaniuk a magyar húsosoknak.

Életképesebb változatot!

A Húsipari Szövetség, valamint a Vágóállat és Hús Terméktanács elnöksége levélben fordult a földművelésügyi, valamint az ipari és kereskedelmi miniszterhez, hogy változtassák meg a döntésüket. Azt kérték a szakemberek, hogy életképesebb exporttámogatási változatot fogadjanak el. Az exporttámogatási rendszer ugyanis szerintük mindenkinek rosszat hozna: szerény lenne a felhozatal, és borsosak a húsárak. A rendszer a termelőknek munkanélküliséget, a feldolgozóknak és az exportőröknek csődöt, az államnak kieső bevételeket, sőt a garantált áras felvásárlás miatt váratlan kiadásokat jelentene.

– Együtt küzdöttünk a feldolgozókkal az eredeti, százmilliárd forintos támogatási keretért. Nem a termelők tehetnek arról, hogy csak 81 milliárd forint lett belőle – állítja Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára. Az idei támogatási keretből valóban átcsoportosítottak nyolcmilliárd forintot az exportárualapok növelésére. Ennek is megvan azonban az előzménye. Tavaly ugyanis hat-nyolcmilliárd forinttal kevesebb agrártámogatást fizettek ki a termelőknek. Elmaradt a természeti csapások okozta kár rendezése is, mert “elvitte” az exporttámogatás. Az elmúlt évben az exporttámogatási keret 35 milliárd forint volt a költségvetésben, amelyet a pótköltségvetés 2,5 milliárd forinttal toldott meg. A számítások szerint azonban valójában 45-46 milliárd forintot költöttek el erre a célra.

Felesleges vágóhidak

A szakember is elismeri, hogy valóban érinti a húságazatot a kiviteli támogatások csökkentése. A termelő azonban nem fog lemondani saját jövedelméről, hogy a 30-40 százalékos kapacitás-kihasználással termelő feldolgozóipar gazdaságtalan vállalatait életben tartsa. Annál is kevésbé, mert a ráfizetéses gazdáknak már korábban le kellett húzniuk a redőnyt. A kevésbé hatékony feldolgozók nem háríthatják át hatalmas költségeiket a kínkeservvel életben maradt termelőre. A feldolgozóknak és a kereskedőknek nemcsak az átvételi árakat, hanem a saját költségeiket is csökkenteniük kell, ha életben akarnak maradni – véli Tóth István.

Lehet, hogy rövid időn belül ennyi exporttámogatás sem lesz – ismerte el Lakos László miniszter évnyitó sajtótájékoztatóján. A kiviteli támogatásoknak a GATT-megállapodásba foglalt csökkentése szerint ugyanis idén a tervezett 26 milliárd forinttal szemben mintegy 19,5 milliárd forintot fordíthatna a kormány erre a célra. Amennyiben a tárgyalásokon lesöprik a magyar érveket, meg kell kurtítani a keretet. A húsosok panaszát azonban – hogy tudniillik lecsökkent az exporttámogatás – a miniszter mégsem fogadja el, mert a kivitelt legalább öt feltétel alakítja. Ebből csak az egyik a támogatás. Az árualapok megtermeléséhez, a tenyészállat-beállításhoz pedig jut elég támogatás.

Májusban pótköltségvetés

Nem ért egyet a kincstári optimizmussal Raskó György MDF-es országgyűlési képviselő, aki szerint éppen a szűk agrártámogatási keretek miatt május-júniusban már pótköltségvetésre lesz szükség.

Szerinte nem sokat jelent, hogy növekedett az állatállomány, hiszen a csekély exporttámogatás miatt jelentősen csökkennek a felvásárlási árak. Az élő sertésért kilogrammonként 40-45 forinttal adnak majd kevesebbet. Ezzel pedig, a meghirdetettekkel ellentétben, ismét az állattartók hátán csattan az ostor. A magyar szállítók ugyanis a verseny miatt még a kétszázalékos nyugat-európai infláció mértékéig sem tudják majd növelni az exportáraikat. Az exporttámogatási apály egyetlen “haszna” az lesz, hogy megtizedeli a felesleges húsfeldolgozói kapacitásokat.

Kérdés persze, mekkora lesz ez a haszon? A húsipar sok, talán az átlagos hatékonysággal termelő társasága számára ugyanis vélhetően ez a harc lesz a végső. Eközben a termelői támogatások meghozzák áldásos gyümölcsüket: észrevétlen sokasodásnak indul az állatállomány. Az állattartók pedig csak reménykedhetnek, hogy akkor majd lesz elegendő pénz a piacra jutásra, a marketingre.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik