Ide a szomszédba, Horvátországba utazott vakációzni egy magyar család, mivel az édesanya ismét kisbabát várt. Egy szerencsétlen esés miatt azonban a nyaralóhelyen a vártnál több mint két hónappal korábban beindult a szülés. A férj felhívta a biztosító – jelen esetben az Allianz Hungária – assistance szolgáltatásának központját, a telefon mellett ülő hölgy pedig Budapestről szervezte meg a gyors kórházba szállítást. A tét igen nagy volt: a horvát orvosoknak életmentő beavatkozásra kellett készülniük, ugyanis az édesanya és a kisbaba élete is veszélyben forgott. Az immár megszaporodott, egészséges család hazatérte után virágcsokorral fejezte ki háláját a biztosító telefonos munkatársának.

Sajnos nem minden baleset végződik happy enddel, sőt az is előfordulhat, hogy valaki életét veszíti utazása során, ekkor a hazaszállítás megszervezése és a költségek kifizetése is a biztosító feladata. Az assistance szolgáltatás, a teljes körű, ingyenes sürgősségi ellátás, a holttest hazaszállítása mind olyan szolgáltatás, amelyet a bűvös E111 nem biztosít – hívják fel a biztosítók folyamatosan az utazók figyelmét. Ráadásul a bbp-ként, azaz betegség-, baleset- és poggyászbiztosításként is becézett utasbiztosítás csomagjaink eltűnésekor is fizet, sőt akkor is pénzhez jutunk, ha a repülő csak bizonyos késéssel hozza meg ruháinkat.

Jóllehet, a hazai egészségbiztosításunk alapján az unió többi tagországában is jogosultak vagyunk a sürgősségi betegellátásra, sőt júliustól a szükséges ellátásra (például utógondozásra) is, ezeket csak olyan mértékben téríti a társadalombiztosításunk, mint a helyi polgárokét az övék. Azaz általában önrészt, sok szolgáltatásért pedig teljes árat kell fizetni, ami persze nem a magyar, hanem az uniós fizetésekhez és költségekhez igazodik (Figyelő, 2004/19. szám). Így ha gyermekünk gyomrát kissé megviseli az idegen ország étele, elég egy orvosi vizit, egy recept, majd a gyógyszer kiváltása, és máris sopánkodhatunk, hogy kevesebbe került volna, ha az egész családra utasbiztosítást kötünk. Ráadásul meglehetősen hosszas procedúra az E111-es nyomtatvány beszerzése itthon az egészségbiztosítási pénztárnál, és további probléma ennek kinti érvényesíttetése a helyi társadalombiztosítónál. Betegség esetén emellett még keresgélni is kell azt az orvost, aki szerződésben áll a kinti tb-vel, míg ha utasbiztosításunk van, akkor bármelyik szakemberhez fordulhatnunk, annak költségét a biztosítónk állja.
|
„A szolgáltatók tavaly 6,6 milliárd forintos díjbevételt könyvelhettek el utasbiztosításból, és az idén is legalább ekkora összegre számítanak” – számolt be Horváth Péter, az üzletágban 35-36 százalékos piaci részesedéssel rendelkező QBE Atlasz Biztosító vezérigazgatója. A szakember legalább 10 százalékos növekedést vár a díjbevételben, ami azért sem lenne meglepő, mert a hazai utazóközönség egyelőre könnyelműen veszi nyaralását a magasabb pénzügyi kultúrájú, és az öngondoskodásban előbbre tartó nyugat-európaiakhoz képest. Nálunk ugyanis jelenleg mindössze az utasok 30 százaléka indul útnak biztosítással külföldre, míg Angliában 90 százalék, Németországban, Ausztriában 80 százalék a megfelelő arány.
Pedig ma már nem bonyolult egy ilyen biztosítás megkötése: erre az utazási irodákban is sor keríthetnek szervezett útra indulók, továbbá – a biztosítók kirendeltségein kívül – az interneten, postán, repülőtereken is lehet szerződni. A QBE Atlasz Mol-kutaknál és a határátkelő-helyeken található pénzváltóknál is kínálja módozatait.
Évről évre újabb társaságok jelennek meg termékeikkel a piacon, tehát a kínálat (és a verseny) folyamatosan nő, ami azt mutatja, hogy az utasbiztosítás a szolgáltatók számára sem rossz üzlet. Az idén új belépőként az Union Biztosító indította útjára utasbiztosítását közösen az Autóklubbal, tavaly pedig a Magyar Posta Biztosító kezdte el kínálni termékeit.
