Háromszázezer forintot fizetett egy pasaréti üzletember abban a reményben, hogy most született gyermeke egészségét a későbbiekben is garantálja. Újságban olvasta a hirdetést: a szülés során a köldökzsinór-vérből nyert őssejteket mint a gyógyulás zálogát lefagyasztják, tárolják és szükség esetén visszajuttatják a gyermek szervezetébe. A reklámszöveg szerint eddig gyógyíthatatlannak tartott betegségekre hozhat ez megoldást. A levett őssejteket egy svájci intézetben mélyhűtött állapotban tartják. Az üzletember gondosan elrakta az erről szóló igazolást.

Sejtvizsgálat. Nem egyformán tekintenek rá.
NINCS GARANCIA. Erre mondja Sarkadi Balázs, az Országos Gyógyintézeti Központ (OGYK) Országos Haematológiai és Immunológiai Intézetének kutatási igazgatóhelyettese, hogy az illető ugyan a villamosjegyet megvette, de talán sohasem fogja megtudni, hogy baj esetén menetrendszerű pontossággal érkezik-e villamos. Pillanatnyilag ugyanis semmi garancia nincs rá, hogy az így levett őssejteket az orvosok hajlandók is lesznek majd beültetni egy beteg szervezetbe.
Magyarországon mostanáig négy-öt magáncég vágott bele az őssejt-üzletbe. Sarkadi doktor azt mondja, hogy nincs kapcsolatuk velük, s ez nem véletlen, mert a cégek nem egészségügyi szolgáltatást, hanem pusztán közvetítői tevékenységet vállalnak. Ugyanakkor az orvos felelősen csakis akkor vállalkozhat majd az őssejtek visszajuttatására a szervezetbe, ha azok útja – a levétel, a szállítás, a tárolás – pontosan dokumentálható és ellenőrizhető.
Mindezt a nemrégiben megjelent minisztériumi rendelet is meghatározza, és a fentieket speciális feltételekhez köti. A levétel és a tárolás csak hivatalosan számon tartott, hitelesített intézetekben történhet. Az őssejtek levételekor hematológus és vértranszfuziológus szakembernek is jelen kell lennie, hogy az esetleg felmerülő problémát megoldják. Ha időközben kiderül, hogy az anya vagy a gyermek valamilyen betegségben szenved, orvosi konzíliumot szükséges öszszehívni. Ráadásul, a tudomány jelenlegi állása szerint kérdéses, hogy milyen esetekben válhat alkalmazhatóvá, és pontosan milyen formában használható egy ilyen készítmény.

Őssejt. Nálunk is megfelelő kezekbe kerülhet.
A csontvelő és a keringő vér mellett a köldökzsinór-vér a ma ismert harmadik legnagyobb őssejt-forrás. Az őssejt-transzplantáció sok, a hagyományos módszerekkel gyógyíthatatlan beteg végső reménye. Vérképzőszervi rendellenességek, különböző anyagcsere-betegségek, veleszületett immunhiányos állapotok esetében hozhat gyógyírt. Az orvos-specialisták pillanatnyilag szándékosan nem neveznek meg egyetlen konkrét betegséget sem, odáig csak hosszú évek múltán juthatnak majd el. Ismételten hangsúlyozzák, hogy jelenleg csupán a kísérleti stádiumnál tartanak.
Ennek keretében hazánkban az idén jött létre az első köldökvérbank, egyszerre két helyen is, Budapesten és Miskolcon, közös kutatási-fejlesztési háttérrel. Mindkét centrumban kutatási fázissal indult a munka, és hamarosan kezdődik majd az egészségügyi szolgáltatás megindítása. Így ezek a központok a gyógyító munkát szolgáló, nemzetközi szintű őssejtbankká válhatnak.
Változatos hozzáállás
AMERIKA. Az Egyesült Államokban is tagállamonként változóak a jogszabályok. A liberálisnak mondott Kaliforniában például engedélyezett és támogatott, s már komoly szakirodalma van a módszernek.
EURÓPA. November végén Svájcban – a világon elsőként – referendumot tartottak az őssejtekkel folytatott kutatásokról, s e népszavazás a támogatók fölényes győzelmét hozta. Európában a kérdésről egyébként nincs egységes szabályozás. Belgiumban tilos, míg például Németországban széles körben engedélyezett az őssejtek levétele. Valószínűsíthető, hogy amíg ekkorák a különbségek, addig virágzik majd az őssejtturizmus. Mondjuk, belga asszonyok utaznak német kórházakba, hogy a szülésüket ott vezessék le.
MAGYARORSZÁG. Hazánk mérsékelt álláspontot képvisel, nagyjából szabályozott az őssejtek levétele, tárolása és felhasználása. „Mindazonáltal a jogalkotókra a jövőben még sok munka vár” – ismeri el Kereszty Éva, az egészségügyi és szociális tárca főosztályvezetője. Tekintettel arra, hogy hosszú évekig, évtizedekig tartó kísérletsorozatról van szó, minden nem látható előre. A köldökvérbank működtetésénél például Kereszty Éva arra figyelmeztet, hogy szakmailag és jogilag is pontosan tisztázni kell, milyen körülmények között használhatják fel újra az őssejteket. Annál is inkább, mert az eddigi tapasztalatok szerint, meglepő módon, a levett őssejtek elsősorban nem azokon segítenek, akiktől származnak: jóval nagyobb az esélye, hogy mások számára hozhatnak gyógyulást.
A 100 millió forint legnagyobb részét a Széchenyi Terv kutatási-fejlesztési pályázatából fedezték, míg 15 millió forintos támogatást a gazdasági tárca pályázatán nyertek el. Vályi-Nagy István úgy számol, hogy a biotechnológiai kutató-fejlesztő központ létrehozása öszszességében több mint 2 milliárd forintot igényel az elkövetkezendő három év során, amelynek mintegy felét pályázatok útján remélik előteremteni. A főigazgató szerint májusi uniós csatlakozásunkkal kedvező helyzet állt elő, mert a magyar állam által adott pénzt megsokszorozhatja a közösségi támogatás. A fejlesztési költségek másik, jelentős részét pedig biotechnológiai cégektől várják.
Az OGYK tervezete szerint úgynevezett inkubátorház jön létre, amely a betelepülő biotechnológiai vállalkozásoknak háttér-támogatást és bizonyos védettséget nyújtana. A jövőre nyíló inkubátorházban a biotechnológiai cégek összeköltöznek a kutatócsoportokkal. Vagy ahogyan Sarkadi Balázs fogalmaz: a pénz és a tudomány házasodik. A lényeg, hogy a kutatási eredmények gyorsan és közvetlenül felhasználhatók legyenek. A felépülő inkubátorház iránt máris komoly az érdeklődés a hazai és külföldi biotechnológiai cégek körében. A pontos támogatási lehetőségek és működési modellek kidolgozása még tart, de a köldökvér- és őssejtbank létrehozása az egyik első eredményes tevékenység e folyamatban.
ÖNKÉNTES DONOROK. Az OGYK-ban létesült bank egyébként távlatilag elsősorban a csontvelő-átültetést szolgálja majd, és egy adományozás-alapú, közszolgálati, biztosítási alapon finanszírozott intézményként kíván működni. A donorok önkéntesek lennének, akár a véradók. Így a betegek szélesebb köre számára válna itthon is elérhetővé ez a közös kincs, amely a súlyos cukorbetegségek esetében is nagy reményekre jogosít. Ugyanakkor az OGYK is lehetővé teszi majd a szülői kérésre, szolgáltatásként végzett, saját célú őssejt-levételt és tárolást. A szülőknek hasonló összeget kell majd fizetniük, mint amennyit jelenleg a közvetítőknek adnak, és az így levett és tárolt készítmények valóban megfelelnek a későbbi gyógyításban a felhasználhatóság feltételeinek. Az viszont csak az elkövetkezendő 5-15 év során derülhet ki, megéri-e a befektetést az ilyen, saját célú őssejttárolás.
