 |
Továbbra is a 2005 végére kitűzött 4 százalékos inflációs cél elérését, azt követően pedig a 3 százalék körüli, árstabilitást jelentő inflációs ütem fenntartását tartja fő feladatának a Magyar Nemzeti Bank – jelentették be a jegybankosok egymás után többször is. Ezt megfigyelők úgy értelmezik: az MNB lemondott arról, hogy árfolyamcélt kövessen, és a forint napi állásához kommentárokat fűzzön. Persze, ez nem igazán új fejlemény, hiszen a korábban kívánatosnak tartott, 250-260 forint/eurós árfolyamsáv november végén, december elején összeomlott, s ezt szép csendben be is látták.
Járai Zsigmond jegybankelnök szerint a szigorítások ellenére is nehéz lesz tartani a kijelölt pénzügyminiszter által célul kitűzött, 4,6 százalékos államháztartási hiányt (lásd összeállításunkat a 14-16. oldalon). Ezzel is sejteni engedte: a kamatpolitikában egyhamar nem várható enyhülés.
Kérdésünkre két elemző – Török Zoltán, a Raiffensen Bank, illetve Vojnits Tamás, az OTP Bank vezető közgazdásza – egybehangzóan kijelentette: reálisnak tartja azt a kormányzati becslést, hogy a kormányzati adósságszolgálati terhek mintegy 100 milliárd forinttal meg fogják haladni a tervezettet, így a költségvetés az adósságszolgálati tételeknél nemigen spórolhat. A decemberi, 300 bázispontos jegybanki kamatemelés előtt 761,8 milliárd forintos kamatkiadást terveztek be. „Ha minden jól megy, a második félévben kerülhet sor a 12,5 százalékos jegybanki alapkamat csökkentésére” – véli Török. Az első félévi inflációs kilátások rosszak, az éves ráta folyamatos emelkedésére kell számítani (Török szerint májusig), így az MNB, amely újabban ismét az inflációs cél fontosságát hangsúlyozza, nem fogja egyhamar lejjebb vinni a kamatot. Vojnits szerint legkorábban a második negyedévtől következhet kamatenyhítés. Ugyanakkor szerinte a költségvetés 7,8-8,0 százalékos idei átlagos kamat feltételezésével készült, aminél a tényleges szint egészen biztosan magasabb lesz.
A Reuters körkérdése alapján az elemzők inflációs várakozásai romlottak (lásd a grafikont). Az évi átlagos drágulásra vonatkozó előrejelzések meglehetősen széles tartományban, 6,2 és 7,2 százalék között szóródnak.
