 |
A télen jéggé dermedt víz valójában kristály, és a Földön természetes úton keletkező összes jég ilyen szerkezettel rendelkezik. Osztrák fizikusok most új jégtípust fedeztek fel – ez a közönséges jégtől eltérően nem kristályos, hanem amorf szerkezetű. Egészen mostanáig csak 17 különböző szerkezetű jeget ismertek a kutatók. Nulla fok alatt például a jég hatszögletű, mínusz nyolcvanhét Celsius-fok alatt viszont már köbös kristályokból áll. A nyomás és a hőmérséklet értékeinek változtatásával pedig újabb és újabb módosulatok születnek, amelyek között amorf szerkezetű is akad. A most azonosított új, 18. jégtípus rendkívül nagy nyomáson, mínusz kétszáz fokra lehűtött vízből alakult ki. Érdekessége, hogy minden korábbi jégformánál nagyobb sűrűségű – egységnyi térfogatának tömege átlagosan 1,2-szer nagyobb, mint a többié. Ennek okát a molekularács szerkezetében látják a kutatók, szerintük itt egyetlen vízrészecskét nem öt, hanem hat másik molekula vesz körül. A felfedezésnek azért van jelentősége, mert az űrszondák felvételei alapján igen valószínű, hogy a Jupiter Ganümédesz nevű holdján amorf formában van jelen a jég. Ez pedig azt jelenti, hogy ott – legalábbis a bolygó felszínén – rendkívüli körülmények uralkodnak, így az élet előfordulásának lehetősége még víz jelenlétében is minimális.
