Noha a bankrendszert összességében stabilnak minősíti, két fontos kockázati tényezőre hívja fel a figyelmet legfrissebb stabilitási jelentésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A kockázatok konszolidált értékelését azért emelik ki, mert a bankok pénzügyi vállalkozásainál, elsősorban lízingcégeinél az elmúlt időszakban tovább romlott a portfólióminőség, nőtt a hitelkockázat. Ezzel a témával már a korábbi stabilitási jelentésekben is találkozhattunk, újdonság viszont, hogy jelentős terjedelemben foglalkozik a jegybank a devizahitelek gyors terjedésével mint potenciális veszélyforrással.
Az MNB szerint a magas hazai kamatszint egyfelől kedvező abból a szempontból, hogy a megtakarítási hajlandóság javításán át mérsékli a lakossági eladósodottságot, másrészt viszont a hitelek esetében a deviza alapú konstrukciók felé tereli az embereket. Az elmúlt hónapokban az államilag támogatott lakáshitelezés feltételeinek szigorítása nyomán a pénzintézetek egyre-másra rukkoltak elő a devizahitelekkel, s a lakosság él is a lehetőséggel, hogy a forinthitelekhez képest jóval kedvezőbb feltételekkel juthat pénzhez.
Ez azonban számottevő kockázattal jár. Az ügyfél teljes mértékben átvállalja a kamatrizikót, s váratlan piaci helyzetekben ez a törlesztő részletek drasztikus emelkedéséhez vezethet. A jegybank számításai szerint egy 10 éves futamidejű, 5 millió forint összegű devizahitel aktuális törlesztő részletét akár 30 százalékkal is megdobhatná egy, a tavaly tapasztalthoz hasonló piaci pánik. A fő kockázat természetesen a forint gyengülése, de kedvezőtlen tendencia az is, hogy nő az euró alapú hitelekkel szemben a más devizákban, főként svájci frankban felvett hitelek aránya, újabb devizaárfolyam-kockázatot teremtve. Ha a váratlanul megemelkedő részletek a törlesztési fegyelem romlását hozzák, az az MNB szerint az egész bankrendszer szempontjából komoly veszélyforrássá válhat.
A devizahitelek népszerűségének növekedését mérsékelhetné a forintkamatok csökkenése. A jegybank azonban ennél fontosabb szempontokat is figyelembe véve határozza meg monetáris politikáját, s hétfőn a Monetáris Tanács úgy döntött, nem mérsékli az alapkamatot, az inflációs cél a jelenlegi 11,5 százalékkal is elérhető. A piac szerint legalább annyi érv szólt a csökkentés, mint a változatlanul hagyás mellettA piaci konszenzus arra utal, hogy ami késik, nem múlik, s már a Monetáris Tanács következő ülésén döntés születhet az alapkamat csökkentéséről.
